Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TARDOS MÁRTON
3078 A másik: hogy ez a bank kinek a bankja volt, majd akkor lehet megtudni, ha a részleteket felderítik, és tájékoztatják a parlamentet. A harmadik: Bauer képviselő úr felvetette a reklámozás témáját. Hosszú ideje figyelem, hogy a Postabank r eklámtechnikája, reklámozási módszere nem üti meg azt a magánbanki reklámozási színvonalat, mint - kimondom - az InterEurópa Banké vagy más banké. Jó lenne, ha erre odafigyelne a kormány, odafigyelnének a banki vezetők, és segítenének ezen is, mert az a r eklám, amit a Postabank hosszú hónapok óta csinál, sokba kerül, de kevésbé hatékony. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. BAUER TAMÁS (SZDSZ): Kö szönöm szépen. Mádi képviselő úrnak csak a következőt szeretném az inkriminált bizottsági ülés jegyzőkönyvéből felolvasni: "BAUER TAMÁS (SZDSZ): Ez nem indoklás volt!" Ugyanazt mondtam a bizottsági ülésen, amit itt többen sok vonatkozásban mondtunk. Most i s meg kell ismételnem, hogy mi a helyzet, azt értjük, és úgy látom, abban, hogy mi a helyzet, nincs vita. Amiben vita van, az egyrészt az, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, mert én úgy ítélem meg, hogy Lakiteleknél és az MDFkormány idején a rendőrségi ingatlancserénél kezdődött az összefonódás a mindenkori hatalommal. Ez az egyik probléma. De fontos kérdés az is, hogy a konszolidáció miért ilyen összegben és ilyen időzítésben történik - erről mások már beszéltek előttem. A harmadik - és megítélésem szer int a legfontosabb - kérdés az, hogy a kezelés módja, amit a jobboldali kormány választott, éppen újratermeli azt a hatalmi összefonódási helyzetet, ami egyáltalán elvezetett a jelenlegi súlyos helyzethez. Tehát ugyanúgy a mindenkori kormánypolitikával val ó összefonódás van kialakulóban annak a megoldási módnak a révén, amit a kormány választ - az eredetileg benyújtott költségvetésben ez még nem szerepelt. Amit a Mádi képviselő úr által a többség nevében aláírt módosító indítvány tartalmaz, az éppen ezt a h elyzetet teremti újra, mert szabad kezet ad a Gansperger úr által vezetett ÁPV Rt. ReorgApport leányvállalata számára, hogy belátása szerint értékesítse azokat a vagyonrészeket, amelyekről majd ki fog derülni, hogy valójában mennyit érnek - erről is beszé ltek már képviselőtársaink. Ez az a helyzet, amit megengedhetetlennek tartunk, és amit önök ezzel a módosító javaslattal, ennek a törvénybe iktatásával újjá akarnak teremteni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Tardos Márton úrnak, az SZDSZ képviselőjének. TARDOS MÁRTON (SZDSZ): Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, hogy a bank előtt álló emberek sokasága válságot váltott ki a magyar pénzrendszerben. A gazdas ági bizottság akkor foglalkozott a Postabank ügyével. Elég zavaros helyzet alakult ki, amelyre egyáltalán nem az volt a jellemző, hogy az akkori ellenzéki pártok éles bírálatokat fogalmaztak volna meg a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, hanem - sajnos - a bizottságot és a bizottság elnökét - aki én voltam - akarata ellenére egy szelídített határozat megfogalmazására kényszerítette a jelen levő többség. (16.10) A bizottság megállapította, hogy tévedés a banknak az a beállítása, hogy itt egy indokolatlan pánik alakult ki. A valóság az, hogy a Postabank túlfejlesztette magát, nem foglalkozott eleget azzal, hogy a betétesek betéteinek gyűjtése közben meg kell állni abban a pillanatban, amikor a kihelyezés problémát jelent, és ezt a nehézséget, amit maga tere mtett magának a túlzott fejlesztési ambícióival, avval próbálta ellentételezni, hogy klienseket keresett magának a politikai életben. A hiba, amivel most a kormány szembetalálta magát, egy súlyos hiba, és ténylegesen kezelést érdemel. A probléma, ami miatt ma itt, ha úgy tetszik, veszekszünk, az, hogy szerencsése a kérdés
