Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
3073 mint a befektetéseket, a hitelekről ugyanis nagy on nehéz megmondani, hogy az elkövetkező három, öt vagy tíz évben mennyit fognak visszafizetni. Itt tehát általában azt a módszert követte az auditor, hogy megvizsgálta a legnagyobb adósokat. Nagyon kevés olyan adósa van egyébként a Postabanknak, akiről úg y ítélte meg az auditor, hogy valóban vissza fogja fizetni a hitelét. Többezer hitelből néhány tízes nagyságrendű az olyan, ami mögött elegendő céltartalék van vagy nem kellett céltartalékot képezni. Mindenesetre a nagyobbakat egyenként megvizsgálta, megné zte az adósok mérlegét, megnézte, hogy mekkora esélye van annak, hogy az adósok visszafizessék ezeket a hiteleket, és ennek az esélynek megfelelően képzett céltartalékot. A harmadik csomagrész - mint mondtam, 14 milliárd forint - az idei működési veszteség . A Postabank befektetési vagy eszközoldalán, a kihelyezés oldalán olyan kihelyezések vannak, amelyek nem fizetnek kamatot, a forrásoldalán pedig olyan forrásai vannak - olyan betéteket gyűjt a Postabank , amelyek után a piacinál magasabb kamatokat fizet, legalábbis kamatokat fizet. Nem beszélve arról, hogy nem volt megfelelően megszervezve a banküzem sem, a technológiai háttér sem volt elég erős, tehát folyamatos működési veszteségek halmozódtak föl. A működési veszteség kategóriájában van elmosva a szpon zorálási tevékenység költsége, a reklámozás és más efféle kiadások, amelyeket rendkívül nehéz megmondani, hogy egy normálisan működő bankban mekkora kiadással lehetne megoldani, ha nem olyanok kapták volna a megrendeléseket számos esetben, vagy nem olyanok at szponzoráltak volna számos esetben, akik a megfelelő értéknél kevesebb ellenszolgáltatást nyújtottak; akkor lehet, hogy ez a működési veszteség lényegesen kisebb lenne. Miért halmozódott föl ez a veszteség és mikor? Valóban - mint emlí tettem , az elmúlt tíz év alatt halmozódott fel - ennek nagy része persze az utolsó néhány évben , és a veszteség döntően 1998 első félévében vált világossá, legalábbis az 1998. évben. Valószínű - és ezt csak valószínűsíteni tudom, ezért kértük fel a Kor mányzati Ellenőrzési Irodát egy vizsgálatra , hogy törvénysértések hosszú sorozata során halmozódott föl ez a veszteségállomány. A törvénysértések között több esetben szerepelt a társasági törvény, a hitelintézeti törvény megsértése, a hitelezési szabályo k, befektetési szabályok be nem tartása. Az egy kérdés, hogy az auditort a Postabank vezetősége félrevezette vagy nem; azok a teljességi nyilatkozatok vagy nyilatkozatok, amelyeket a vezetőség tett a könyvvizsgálók felé, megfelelteke a valóságnak vagy nem . Nem gondolom, hogy ezeket az államigazgatásnak vagy az államapparátusnak kellene megállapítania, tehát az általunk valószínűsített vagy követett eljárási rend az, hogy ha föltárja a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, hogy milyen esetleges törvénysértések tör téntek, akkor szeretnénk megtenni a szükséges feljelentéseket, utána a bíróság majd tisztázza, hogy kik azok, akik ezért felelősek, és milyen mértékű törvénysértések történtek. Ez a legnagyobb oka a hiány kialakulásának. A másik a banktechnológia gyenge mi nősége és a bankgazdálkodás felelőtlensége. Többletköltségek, túlzott költségek voltak a Postabanknál, nem megfelelő volt a banktechnológia. Rendkívül nehéz megmondani, hogy ez milyen mértékű veszteséget vagy többletköltséget okozott. Mindenesetre az valós zínűsíthető, hogy az új vezetőség a jövő évi működési költségeket 6 milliárd forinttal szeretné visszaszorítani. Ha jól emlékszem, folyó áron 30ról 24 milliárd forintra kívánják csökkenteni a jövő évi működési költségeket, ez tehát azt jelenti, hogy körül belül 3040 százalékos költségcsökkentési lehetőség van a Postabankban, és ez még nem foglalja magában a technológia korszerűsítését. Ha be lehetne vezetni egy korszerű banktechnológiát, akkor valószínűleg még tovább csökkenthetők a működési költségek. Hog y milyen mértékű korrupció volt a Postabankban, azt rendkívül nehéz megállapítani. Erről is úgy gondoljuk, hogy valószínűleg volt, mert magától nem halmozódnak föl ilyen veszteségek, és csak a menedzsment hibás döntéseiből vagy rossz információiból valószí nűleg nem halmozódnak föl ilyen mértékű hiányok. Ezt szintén a következő vizsgálatoknak kell majd föltárni.
