Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
3071 néhányan ebben a Házban, a kiknek 1994 óta kötelessége is figyelemmel kísérni, hogy mi történt a Postabank körül. Nem akarok oda visszamenni, amit Keller képviselő úr elmondott, de ha valakit érdekel, a gazdasági bizottságnál jegyzőkönyv és jegyzőkönyvi megállapítások vannak erről, amit Keller képviselő úr elmondott, és ahol a bank vezetése és képviselők erősítették meg, hogy milyen szándékkal hozták létre az AntallBorosskormány idején a Postabankot. Ez kútba esett, ez egy magánbank, és ennek a magánbanknak a sarát tetszenek rajtun k egyfolytában számon kérni. Idéznék még egy újabb fejezetet: amikor kísérlet történt arra, hogy a gondokat, bajokat látva a Postabank körül állami többséget kellene szerezni, hogy bele lehessen beszélni a bank ügyeibe - kizárólag olyan okból, hogy a befek tetők pénzét megóvjuk , akkor az akkori ellenzékiek igenigen hevesen tiltakoztak. Még a hátralévő időben annyit hadd tegyek hozzá, hogy a Bauer képviselő úr által említett konszolidálás és ez a túl gyors túlkonszolidálás... Igen, a pénzügyminiszter úr mo ndta el, hogy rendkívül jó az 1998as képünk, jó a mérleg, jó a várható hiány, tehát van mit eltapsolni 1998ban, hogy egy tisztességes bázis legyen a majdani 1999hez. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzás zólásra megadom a szót Járai Zsigmond pénzügyminiszter úrnak. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Ház! Igazán érdeklődéssel hallgatom az 1999. évi költségvetés vitáját. Engedjék meg, hogy miután többször megszólítottak, néhány észrevételt tegyek - bár megmondom őszintén, erre ma nem készültem, ugyanis szerdán vagyok megidézve a költségvetési bizottságba, ahol úgy gondoltam, hogy ki kell fejtenem a Postabank helyzetével kapcsolatos álláspontot és a Postabank veszteségeinek rendezésére vonatkozó kor mányzati javaslatot. Ennek azért néhány elemét most megelőlegezném. Az első kérdéskör, amiről hallom, hogy vitatkoznak, hogy mekkora a hiány, és miért éppen ekkora. A hiány igazából három részből tevődik össze: 144 milliárd forint céltartalékhiány, amely e gyrészt a Postabank befektetéseinek túlértékeltségéből, jórészt az úgynevezett spanyol portfolio ötvenvalahány milliárd forintos értékének gyakorlatilag majdnem nullára való leértékeléséből származik; a másik része a céltartalékhiánynak a hitelállomány mög ötti céltartalékhiány, ez a kettő együtt 144 milliárdot tesz ki; a hiány harmadik része 14 milliárd forint, a Postabank idei működési vesztesége. Így összesen 158 milliárd forint hiány halmozódott fel a Postabankban, amelyet 152 milliárd forintos tőkejutta tással kíván megoldani a kormányzat. Így 6 milliárd forinttal csökkenne a Postabank tőkéje, tehát röviden összefoglalva, még ez a struktúra alakult ki. Hogy miért ekkora a hiány, és hogyan állapítottuk meg? Valóban négy könyvvizsgálat készült, illetve négy könyvvizsgáló dolgozott a Postabankon, ebből három készített most vizsgálatot az 1998 első félévi vagy az augusztusi, vagy az azt követő időszakban. A hivatalos könyvvizsgálója a Deloitte&Touche, amely most az év végéig fog átfogó véleményt adni a teljes portfolioról. A Deloitte&Touche alapvetően a Postabank befektetési állományát vizsgálta, és azt a céltartalékhiányt, amely a befektetések mögött van, a Deloitte&Touche állapította meg. Az Ernst&Young alapvetően a Postabank hitelállományát vizsgálta, és a h itelállomány mögött lévő céltartalékhiányt az Ernst&Young állapította meg. Olyan könyvvizsgálat még mindig nincs, amely a teljes postabanki portfoliót fogná át. A Deloitte&Touchet kértük meg, hogy erősítse meg a vizsgálati módszereket és az elért hiányt. Valószínűleg az év végéig fog a Deloitte&Touche egy átfogó értékelést adni. A 158 milliárd forintos hiányról még mindig azt kell mondanom, hogy egy előzetes hiány. Egyébként a Postabankkal megállapodás van arról - de erre majd visszatérek , hogyha ennél t öbb vagy kevesebb a hiány, akkor azt hogyan fogjuk elrendezni. Hogyan alakult ki ez a hiány, ez a második kérdéskör. Bocsánat, összefoglalva az első kérdést, úgy gondolom, hogy lehet vitatkozni arról, hogy mekkora a hiány, ekkora vagy nem ekkora,
