Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FARKAS IMRE, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3026 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képvise lők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Farkas Imrének, aki a bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. FARKAS IMRE , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság általában nem szokott előadót állítani a részletes vitához. Most sem tartottuk - MSZPs és SZDSZes képviselők - azt szükségesnek, hogy egyegy indítvánnyal kapcsolatban valamiféle hangulati jelentést tegyünk, hogy melyik a jó javaslat , melyik nem. Azért tartottuk szükségesnek a bizottsági álláspont kifejtését, hogy egyfajta betekintést nyújtsunk, milyen természetű vita folyt a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról. Kiderült, hogy azok az észrevételek, amelyeket mi elmondásr a érdemesnek tartottunk, kisebbségi álláspontok voltak, de úgy érzem, hogy ezek markánsan fogalmazódtak meg. Ezért is volt nagyon érdekes számomra most a többségi álláspont ismertetése, amelyik - hangsúlyozni szeretném - ilyen módon meg sem fogalmazódott t ermészetesen a gazdasági bizottságban, az csak egyfajta hangulat érzékeltetése vagy egyegy módosító indítvány kiragadása, ami itt előttem elhangzott. Háromnégy kérdésben szeretném összefoglalni, amiért igazán szerettük volna a plenáris ülést tájékoztatni a bizottsági vitáról. Az első kérdéskörben arra szeretnék kitérni, hogy nyilvánvalóan ebben a költségvetésben is voltak új elemek; olyan új elemek, amelyek különösen az érintettek számára rendkívül fontosak lehetnek. (12.20) Úgy gondoljuk, nagyon fontos, hogy a képviselők a bizottságban sokat foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel, hiszen egy új elemnél tisztázandó annak teljes tartalma. Sajnos, ezt az értékelést megnehezítette, hogy ezekhez az új elemekhez általában semmiféle hatásvizsgálat nem társult. (Fo lyamatos zaj.) Ez különösen érzékelhető volt az alábbi esetben: Az önkormányzatok közötti esélyegyenlőség javítását, illetve az indokolatlan területi különbségek mérséklését célozta a személyi jövedelemadókiegészítés felosztására vonatkozó javaslat. Szere tném elmondani, hogy a bizottságban ennek a célnak a helyességét senki nem vonta kétségbe. Az azonban már megfogalmazódott, hogy ez a módszer, amit ennek a célnak a teljesítése érdekében a kormányzat választott, nem fogadható el. Azért nem, mert az iparűzé si adóerőképesség alapján ugyanis nemcsak a személyi jövedelemadó kiegészítését vonják el egyes önkormányzatoktól, hanem azon túlmenően állami hozzájárulásokat is elvonnának. Ezt a módszert a kisebbségi álláspont képviselői részben kiforratlannak, feltéte lezésekből kiindulónak, részben alkotmányellenesnek is tartották. Ezzel kapcsolatos, hogy több módosító javaslat is benyújtásra került, konkrétan négy módosító javaslatról volt szó. A bizottságban megkérdeztük, hogy mi ezeknek a módosító javaslatoknak a ha tása, hiszen a kormány képviselője egyértelműen elmondta, hogy ezek a javaslatok nem támogathatók. További kérdéseinkre azonban már semmiféle magyarázatot nem tudott adni. Nem tudta megadni a kormány képviselője, hogy egyáltalán ez az intézmény milyen hatá st ér el egyegy önkormányzatnál, kiket érint, konkrétan kiket érint pozitívan, és kiket negatívan. Teljesen természetes, hogy a módosító indítványokkal kapcsolatban sem tudtak semmi konkrét álláspontot kifejteni. Én úgy gondolom, hogy ez nem is csoda, his zen az Állami Számvevőszék anyagában, amit az önkormányzatokról szólva viszonylag későn kaptunk meg, még az szerepel, hogy a vizsgálat időpontjában a modellszámítások nem fejeződtek be, így az állami számvevőszéki vélemény csak a kialakított elvekre alapoz ódik. Úgy látszik, hogy ezek a számítások még sokkal később sem fejeződtek be, viszont nekünk a bizottságban ebben a kérdésben már állást kellett foglalni.
