Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZÁJER JÓZSEF
3010 Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Herényi Károly és Kocsi László jegyzők lesznek segítségemre. Bejelentem továbbá, hogy a Fidesz frakciója Domokos László urat frakcióvezetőhelyettesé megválasztotta . (Taps a kormánypártok soraiban.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szájer József frakcióvezető úr, FideszMagyar Polgári Párt. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Or szággyűlés! A múlt héten véget ért egy alkotmányos korszak, az Alkotmánybíróság Sólyom László elnök úr nevével fémjelzett korszaka. Sólyom Lászlónak és az 198990ben megválasztott Alkotmánybíróság tagjainak lényegében a semmiből, az illegitim párturalom k özjoginak semmiképpen sem nevezhető káoszából kellett az alkotmányosság alapköveit letennie. Sólyom elnök úr vezetésével az Alkotmánybíróság döntéseiben gyakran védte meg az állampolgárokat az állam túlkapásaitól, és az Alkotmánybíróság rendíthetetlen híve volt tisztében - a polgári jogoknak, az alkotmányosságnak és a jogállamiságnak. A párt uralma helyett a jog uralma megteremtésének folyamatában nagyon fontos szerepet játszott a többi alkotmányos intézménnyel együtt az Alkotmánybíróság. Sólyom László elnö k úr vezetése alatt a bíróság különböző politikai oldalról érkezett, eltérő világnézeti háttérrel rendelkező tagjai egységes egészet tudtak alkotni. Találóan hasonlította a szervezetet a leköszönt elnök egy szerzetesrendhez, ahol a belépő szakít a múltjáva l, a külvilággal, és egyetlen célnak, az alkotmányosság szent ügyének szenteli napjait. Az igazi rendszerváltozást nem egyedül a pártállam bukása hozta meg, hanem a joguralom megszilárdítása. A mostani parlamenti többség által - tisztelt Ház - hozott szint e minden fontosabb törvény vitájában a volt kormánypártok ellenzékként ma azzal a váddal illetnek bennünket, hogy alkotmánysértő intézkedéseket tervezünk, sőt, olyan képet festenek a kormányról, amely szerint már eleve az alkotmánysértés tudatában járna el . Talán igaz az amerikai kongresszusban, a '60as évek elején elhangzott és azóta is gyakran emlegetett kifejezés, hogy egyeseknek csak akkor válik fontossá az alkotmány ügye, ha őket, az ő klientúrájukat és azoknak az érdekeit érintő kérdésekről van szó. A tb úgynevezett önkormányzatának megszüntetésével a nyári parlamenti vitában például több MSZPs képviselő is lényegében egyszerűen alkotmányellenesnek minősítette a Fideszfrakció által benyújtott törvényjavaslatot. A múlt heti alkotmánybírósági döntésse l a Szocialista Párt - miután már kormányzati helyzetben alkotmányossági kudarcsorozatot szenvedett el a Bokroscsomag, majd a törvénytelen népszavazásügy és még számos ügy tekintetében - immár ellenzékben is megkapta az első alkotmányos pofonját. Az Alkot mánybíróság a múlt héten elutasította azokat az indítványokat, amelyek a társadalombiztosítási önkormányzatok állami irányítás alá helyezését kifogásolták. Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányt nem sérti az önkormányzatok megszüntetése, mert az alkotmá ny szempontjából közömbös, hogy állami vagy önkormányzati formában valósule meg a társadalombiztosítás irányítása. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy még egyszer leszögezzem, hogy mi az, ami nem lehet alkotmányellenes: az, ha gyakorlatilag a ke resőképes lakosság egészének járulékai felett rendelkező szervezet a szavazók által megválasztott kormány felügyelete alá kerül. Ez semmiképpen sem alkotmányellenes. Egy semmilyen közvetlen legitimációval nem rendelkező delegáltakból álló testület legfelje bb attól nevezhető önkormányzatnak, hogy önmaguk kormányoznak valamit, amit nem nekik kellene. Egy ilyen, úgynevezett önkormányzat gazdálkodása pedig csak úgy hemzseg a
