Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 25 (35. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF
2954 Úgy vélem, hogy e felismerés indukálta azt a törvényhozói, illetve törvényjavaslatot kezdeményező szándékot, hogy a T/249. számú törvényt módosító javaslattal hozzányúljunk a nemzetbizt onsági szolgálatokról szóló törvényhez. Persze ezt a kendőt Justitia szeméről - hogy folytassam ezt a metaforát - nem engedjük letépni, meg kívánjuk védeni Justitiát, a pártatlan igazságszolgáltatást, de tágabb értelemben a bírót és az ügyészt, az ítéletet hozó bírót, az ügyet tárgyaló bírót és az ügyben vádat emelni köteles ügyészt. Az ügyész, a bíró és a rendőr foglalkozása között számos más vonatkozáson túlmenően az alapvető különbség az, hogy a rendőrnek a rendőrségi törvényből fakadóan is hivatalból kö telessége a veszély vállalása, a közvetlen veszély vállalása is, értelemszerűen a bírónak és az ügyésznek ez nem kötelessége. Pontosan ezért ezen törvénymódosítást az eddig elhangzottaktól eltérően más aspektusból közelíteném meg. Abból az aspektusból, a v onatkozásban szeretném boncolgatni a törvényjavaslatot, amelyre indirekt módon a Kisgazdapárt előadója célzott, miszerint e törvényjavaslat alapvető célja nemcsak az ítélkezés tisztaságának a megvédése, hanem az ítéletet hozó és a vádat képviselő ügyész sz emélyének a védelme is. Ez a kettő a legszorosabb összefüggésben van egymással. Hogy szinte privát jellegű példát hozzak: egyszerűen különösnek és meglepőnek tűnne számomra az, ha olyan ügyészt és olyan bírót védene a törvény, a törvény utasítása alapján a rendőrség vagy a nemzetbiztonság, aki nem esett át ezen a jogszabályban írt Ctípusú nemzetbiztonsági átvilágításon. Tehát a védelem biztosítása is meghatározó, és ez tulajdonképpen a pandanja az átvilágításnak. Az átvilágítás az igazságszolgáltatás tiszt aságát szolgálja, a védelem biztosítása pedig az ügyész és a bíró személyét védi. Nem vitatom azonban, hogy véleményem szerint a törvényjavaslatban van három neuralgikus pont. Az egyik az ellenőrzendők köre, amely a legszorosabb korrelációban, összefüggésb en van az elosztási automatizmustól, az ügyelosztási automatizmustól való eltéréssel; a harmadik pedig a kiemelt súlyú bűncselekmény kategória meghatározása. Kezdjük az elsővel! Az ellenőrzendők köre - ahogy az imént már mondtam - a legszorosabb összefüggé sben van az elosztási automatizmustól való eltéréssel. Ebben az esetben nyilvánvaló dolog, hogy a megyei bíróság elnöke fog dönteni a kérdésben a vádirat beérkezését megelőzően akkor, amikor a bírók, a hozzá beosztott bírók - ez a helyi bíróságokra és a me gyei bíróság bíráira is vonatkozik - elképzeléseit, jövőjükről alkotott elképzeléseit kockázatvállalási hajlandóságukat, képzettségüket felmérve felkéri azok egy részét ilyen jellegű ügyek tárgyalására. Tehát a döntés telepítésében jogi problémát nem látok . Ahogy az imént már mondtam, ezzel a legszorosabb összefüggésben van az ügyelosztási automatizmustól való eltérés, amely magától értetődő. Ha az első lépcső megtörtént, tehát a megyei bíróság elnöke kiválasztotta azt a bírói kört, amely hajlandó vállalni azt a kockázatot, hogy egyrészt ilyen jellegű ügyeket tárgyaljanak, másrészt képességeik, elsajátított ismereteik alapján ezeket tudják tárgyalni, tehát ez a kör összeállt, akkor az automatizmustól való eltérés a törvényi felhatalmazás alapján már nem okoz hat nehézséget. Nyilvánvaló dolog, hogy a döntés jogosultja és másik oldalról a kötelezettje - tehát az elnök - bajban lesz akkor, amikor a kiemelt súlyú bűncselekmény meghatározását neki kell megtennie, kiváltképpen akkor, amikor a törvényjavaslatban van egy olyan kitétel, amely - miniszter úr, azt hiszem, ez egy kicsit bántó a bírói karra , hogy a bírák tevékenysége jogellenes céllal történő befolyásolására. Nem tudok elképzelni olyan ügyet, ahol a bíró ne lenne kitéve annak, hogy a működését jogellenes céllal befolyásolják. Tehát ez a kitétel felesleges. A bíró ennek minden ügyben, a kacsalopásban is ki van téve. Következésképpen a benyújtandó törvényjavaslatra irányuló módosító indítványunk így fog szólni: "az olyan kiemelt súlyú büntetőügyekben eljáró bírák, amely ügyekben fennáll a veszélye a bírák tevékenysége befolyásolásának". A jogellenes céllal történő befolyásolás logikailag is tautológia, de egyébként nyelvtanilag is annak tűnik számomra. Tehát mik a kiemelt súlyú ügyek? Úgy gondolom, hogy ezt p ontosabban körül kell írni, hiszen a polgárnak, aki a bíróság elé kerül, a sértettnek, aki tanúvallomást tesz a bíróságon vagy a
