Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az Országgyűlés gyorsíróinak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
30 az lesz a probléma, hogy kellő időben elegendő hangsúlyt, elegendő figyelmet tude szentelni ezeknek a kérdéseknek. Köszönöm a lehetőséget, hogy megszólalhattam, és ígérem, hogy a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a parlamenti intézmények a maguk íratlan és írott szabályai szerint a legjobban működjenek. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Ugya ncsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csurka István frakcióvezető úr, MIÉP: "A nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzet, különös tekintettel az oroszországi fejleményekre, szemlélet- és irányváltoztatást tesz szükségessé hazánkban" címmel. Tessé k! CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Alakuló ülésünk óta az alábbi világesemények részesei lehettünk. Mivel a technológiák mai fejlettségi szintjén sem fordítanak elegendő gondot természeti katasztrófák elhárítására, mivel nem épülnek erős gátak, és nyilvánvalóan katonai okokból nem működik eléggé hatékonyan a jelzőrendszer, elsősorban pedig azért, mert kíméletlenül irtják az erdőket, kiöntött a Jangce, és több ezer ember halálát okozta. De a világ leggazdagabb nagyhatalma, az U SA sem menekült meg folyamainak zabolázatlansága miatt. Hazánkat sem kímélte az ár. De mi abban a sorskegyben vagyunk, hogy árvizeinket importálhatjuk. A Kárpátmedence sajátos vízrajza következtében a hazánk politikai határain kívül keletkező árvizek nekü nk okoznak gondot. Köröskörül, de különösen Erdélyben és az Ukrajnához tartozó Kárpátokban kíméletlen erdőirtás folyik, és a hirtelen lezúdult vizeket viszont Bodrogközünkben, Békésben, Csongrádban, Csanádban kell felfogni. Ez mindenesetre jelképes tény. Így vane ez azonban nemcsak az árvizekkel, hanem a világban kerengő válságokkal is. Kisebb és nagyobb hatalmak, világvállalatok, bankok, ember és természet pusztításának Magyarországon is meg kell fizetni az árát. Mind a természeti, mind a fegyveres, mind pedig a pénzügyi katasztrófák mögött ugyanaz a rosszul működő globális világgazdaság áll; amikor az ember képes Holdra szállni és föld alatt atombombát robbantani, józan ész szerint ezeknek nem volna szabad előfordulniuk. Az árvizek végül is nem követelte k itthoni magyar életeket. Vajon a válságok hatását mennyire leszünk képesek tompítani? Ha hivatalos tudományunk és közgondolkodásunk továbbra sem meri kimondani, hogy alapjaiban rossz az a világgazdasági rendszer, amelyben élnünk adatik, akkor a mérséklés ére is kevés az esély, mert a tényekkel szembe kell nézni. Folytatnám. Már korábban elkezdődött a háború Koszovóban, s most rémes méretekben kibontakozott. Kétszázezer ember erdőbe szorult, éhezik, járványok tizedelik őket, és újr a megtelnek a tömegsírok. Pedig a daytoni egyezmény be nem tartását látva már évekkel korábban előre jelezhető volt, hogy a szerb kommunista népirtás El Ninója ismét pusztítani fog. Megesett két iszonyatos robbantás Afrika két városában USAkövetségek előt t - több száz áldozat. Válaszul a világ legerősebb katonai hatalma két másik ország egyegy üzemét, raktárát bombázta porrá, hadüzenet nélkül, harmadik, idegen államok légtere fölött átlőve. Jelenleg itt tartunk - erőszakra erőszak a válasz. Mindezekkel ös szefüggésben a nyáron tovább mélyült az ázsiai pénzügyi válság, és végül augusztusban egy fiatal miniszterelnök menesztése képében rádőlt a világra Rettegett Iván népének önpusztítása. S hiába látható, hogy egyetlen élőhelyünkön, a Földön nemcsak a nemzetk özi tőke és nyomában a nemzetközi terrorizmus kering, hanem mindkettő kíséretében szigorú következetességgel forog körbe a gazdasági és pénzügyi válság is. Mi, európaiak most megtapasztalhattuk: vérzivataros századunk végére nem az egyesülés és a teremtő b éke, hanem az orosz válság teszi ki a pontot. Pedig a nihilizmus szele már 1905 óta fúj keletről. A bolsevizmus összes gulagja nem volt elég ahhoz, hogy Európa megértse a helyzetét Oroszországgal szemben.
