Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Béki Gabriella (SZDSZ) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Mi igaz abból, hogy a Fidesz-kormánynak minden gyerek fontos?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2812 A '97es adatok szerint 3 millió 822 ezer háztartás közül a gyermekes háztartások száma 1 millió 502 ezer volt, vagyis a háztartások közel 40 százalékában nevelt ek gyermeket. A gyerekes családok 87 százaléka aktív kereső, 13 százaléka inaktív kereső volt, s a gyermeket nevelő nyugdíjas, valamint egyéb, nem aktív háztartások száma nem érte el a 100100 ezret. A KSH adatai alapján, körülbelül 200 ezer inaktív gyerme kes háztartásban átlagosan 1,7, húsz év alatti eltartott gyermek él együtt munkanélküli, nyugdíjas vagy gyesen lévő szüleivel. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy teljes vagy részösszegben érvényesíthető az adókedvezmény, különösen úgy, ha mindkét szülőn ek van adóköteles jövedelme. Sajnos, biztosan lesznek olyan családok, amelyek nem rendelkeznek adóköteles jövedelemmel, vagy az alkalmazotti kedvezménnyel, és a nyugdíjjárulékengedménnyel csökkentett adójuk összege kevesebb lesz, mint a családi kedvezmény összege, s ezt a bevalláskori rendezésnél a házastárs sem tudja majd érvényesíteni. Az adószakértők becsült adatai szerint az adókedvezményt a gyermekes családok körülbelül 7580 százaléka lesz képes érvényesíteni, azok körében, akik a közterhek viseléséh ez is hozzájárulnak. A többlettámogatás tehát növeli a családok esélyegyenlőségét. Mindenképpen hangsúlyozni kell azonban, hogy a szociális támogatási rendszerek hatása csak komplex módon, a különböző típusú ellátások együttes hatásaként értékelhető. Minde n alkalmat megragadunk, hogy megerősítsük azt a szándékunkat, hogy a legnehezebb helyzetben élő családokat sem fogjuk magukra hagyni. Közel 800 ezer gyermek jogosult a gyermekvédelmi törvényben szabályozott rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, melynek ös szege jövőre az inflációt meghaladó mértékben, 12 százalékkal fog emelkedni. A központi ellátások mellett az önkormányzatok további segítséget nyújtanak a családoknak. Ilyen lehet a rendkívüli segély, az átmeneti segély, az étkeztetési támogatás s a többi, amit kiegészítenek a családsegítés formájában nyújtott személyes támogatások, különféle akciók, például ruhaakciók. A harmadik kérdésre a válasz: hogy jövőre, az azt követő években a jövedelmi különbségek hogyan alakulnak az országban, most abszolút számb an pontosan megmondani természetesen nem lehet. A jövedelemkutatások szerint a különbségek az elmúlt évek során folyamatosan nőttek, a jövedelemegyenlőtlenségek magasabbak a gyermekes háztartások körében. 1996os adatok szerint az alsó három decilisbe a gy ermekes családok 40 százaléka tartozott, a felső háromba pedig csak 22 százalékuk. A legfelső és legalsó decilisbe tartozó gyermekes háztartások között az országos átlagnál magasabb, mintegy nyolcszoros a különbség. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jel zi az időkeret lejártát.) A lakosság egészét tekintve ez az arány '94ben mintegy 66,5szeres volt. A kormány azzal számol, hogy az elkövetkező 34 évben 66,5szeresére csökken ez a különbség. (Sic!) (Az elnök ismét jelez.) Köszönöm, majd folytatjuk. (Ta ps a kormányzó pártok padsoraiban. - Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a képviselő asszonyt, elfogadjae a választ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok tekintetben eltérő módon í téljük meg a helyzetet. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Ez biztos!) Ami az első kérdésemre adott választ illeti: a magam részéről lényegesen magasabbra becsülöm azoknak a családoknak az arányát, amelyek nem fognak adókedvezményhez jutni, bár tulajdonk éppen öröm számomra, hogy ebben a válaszban hallhattuk az államtitkár úrtól, ő is elismeri, hogy lesznek ilyen családok, mégpedig 2025 százalékos mértékben. Becslésem szerint ezeknek a családoknak a száma meg fogja haladni az egyharmados mértéket. (Folyam atos zaj.)
