Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Dr. Varga István (MDF) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Mikor kerül felújításra a Tisza-család sírboltja Geszten?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
2805 szerkezetével nem képes az önállóságra. Gyűlölték a kibontakozó szocialista mozgalmak hívei, mert mereven elutasított minden alulr ól jövő reformtörekvést, miniszterelnöksége idején pedig a felforgató tüntetéseket, sztrájkokat elfojtotta. Gyűlölte a parlamenti ellenzék, mert a törvényhozói munkát akadályozó arcátlan obstrukciót drákói módszerekkel letörte. A közelmúltban meglátogattam a Békés megyei geszti sírboltot, ahol nemcsak ő, hanem édesapja, Tisza Kálmán is nyugszik. Megdöbbentő kép fogadott. A családi síremléket vandál kezek megrongálták, a sírbolt beázik. Kérdezem államtitkár urat: mit tesz a tárca Tisza István emlékének megőr zéséért? (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára válaszol. Megadom a szót. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz tériumának államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm kérdését, mely ismét egy olyan mulasztásra hívja fel figyelmünket, mely ugyan nem a mi vétkünk, de pótolni a mi kötelességünk. Ennek érdekében felvet tük a kapcsolatot az ügyben érintettekkel, Geszt polgármesterével, Szerb Józseffel, Takács Zoltán tanító úrral, aki a Tiszacsaláddal tartotta a kapcsolatot, valamint Szabó Endrével, a békési egyházmegye esperesével. Tettük mindezt azért, mert a sírbolt va lóban elkeserítő, méltatlan állapotban van, és szándékunk ezt orvosolni. A Geszten lévő Tiszakastély, a mauzóleum és a hozzá tartozó kert műemlékvédelem alatt áll. A sírbolt a református egyház lezárt, úgynevezett öreg temetőjében van. A fenntartás a hatá lyos 1997. évi LIV. törvény 8. §a alapján a mindenkori tulajdonos kötelessége. Információink szerint a család korábban elzárkózott attól, hogy a családi sírhely a nyilvánosság számára látogatható legyen. Úgy gondoljuk, ez érthető azok után, hogy szinte ti tokban temették el annak idején a meggyilkolt gróf Tisza Istvánt. Ami Károlyi Mihályt illeti, szeretném legalábbis azzal árnyalni a képet, mely szerint Tisza István ravatalán volt egy koszorú a következő felirattal: "Legnagyobb ellenfelemnek az emberi kien gesztelődés jegyében - Károlyi Mihály". Kapcsolatba léptünk dr. Pata Józsefné, született Tisza Jolán özvegyével és az Amerikában élő Tisza Istvánleszármazottakkal, akik időnként látogatják a sírt, hogy élneke a síremlék ápolásának előjogával, illetve hoz zájárulnake annak felújításához. A minisztérium hatáskörébe tartozó műemlékvédelmi támogatási rendszer lehetőségei jelentősen bővülnek a jövő évtől kezdődően. A nemzeti örökség program 3,1 milliárd forintos előirányzata, mely tartalmát tekintve a Nemzeti Örökség Alap megvalósulását jelenti, számos település számára az a forrás, mely az épített és tárgyi örökség megóvását, felújítását szolgálja. A központi összeg természetesen pályázati rendszerben kerül elosztásra. Közvetlen támogatást az Országos Műemlékh ivataltól is kaphatnak a cél érdekében összefogók. Nem véletlen a többes szám használata, ugyanis anyagi hozzájárulását felajánlotta a békési egyházmegye, a dunántúli egyházkerület is. Annál is inkább kötelességüknek érzik ezt, hiszen Tisza István évekig e llátta a dunántúli egyházközség gondnoki tisztét is. Csatlakozik még felajánlásával a geszti Történelmi Emlékpark Alapítvány, valamint természetesen a helyi önkormányzat is. A minisztérium az illetékes területi műemléki felügyeletet bízza meg a sírbolt áll apotának kivizsgálásával, a szükséges kárbecslés elkészítésével, valamint a további szervezési feladatok ellátásával, segítésével. Válaszom tehát, tisztelt képviselő úr: az ön figyelemfelkeltő kérdésének köszönhetően reményeink szerint hamarosan arról szám olhatunk be, hogy ismét pótoltunk egy nemzetünkre nehezedő mulasztást. Paul Valéry szavaival élve: "A nagy emberek kétszer halnak meg: egyszer mint emberek, s egyszer mint nagyok."
