Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT, az FKGP
2771 ellenérdekeltté a családokat a gyermek, illetve további gyermek világrahozatalában. Az állampolgárok az általuk fenntartott államtól várják, várh atják el, hogy ahol a piac kevéssé hatékony, sőt egyenesen kártékony tud lenni, a társadalom érdekeinek védelmében, így a munkaerő újratermelésében is megfelelő ellensúlyozó lépéseket kell tenni. Az utóbbi években, évtizedekben, tisztelt Országgyűlés, azon ban sokszor felemás, hamar elértéktelenedett, sőt ezzel a jogos állampolgári elvárással éppen ellentétes intézkedésekre került sor. Hatásuk erőteljesen megjelenik a születésszámokban s a szülők túlhajszoltságának folytán a halálozási, megbetegedési mutatók ban is. Bármennyire szeretnénk is, tudjuk, hogy most, jelenleg egy lépésben nem lehet korrigálni mindazt, ami az utóbbi években történt. Fontossági sorrendet kellett felállítanunk. Azt a célt azonban feltétlenül el akarjuk érni, hogy a családok, a polgárok gyermekneveléssel szembeni ellenérdekeltsége legalább elkezdjen mérséklődni, hogy a gyermeknevelés feltételrendszere normalizálódjon, hosszú távon is kiszámíthatóvá váljék. Tisztelt Országgyűlés! Már csak a jelenlegi világgazdasági változásokra tekintette l is most lassabban és kisebbeket léphetünk, mint ahogy szeretnénk; nemcsak a nyugdíjak terén, itt is óhatatlanul kompromisszumokra kényszerülünk. Jelenlegi erőforrásainkból most biztonsággal csak a családi pótlék és a gyes alanyi jogosultságát valósíthatj uk meg, kis lépést tehettünk a gyermeknevelés adókedvezményezése terén, meg tudjuk őrizni a gyermekvédelmi támogatás reálértékét, s az eddiginél nagyobb mértékben tudjuk támogatni a lakáshoz jutást. Talán mindez mégsem annyira "csak". Tisztelt Képviselőtár saim! Tisztelt Ház! Az egyik legfontosabb intézkedés, hogy ismét megkülönböztetés nélkül minden gyermek után járni fog a családi pótlék. Annak érdekében, hogy a szülők minden tőlük telhetőt megtegyenek a gyermekek tankötelezettségének teljesítése érdekében , az e körbe tartozó gyermekek utáni családi pótlékot iskoláztatási támogatás néven fogjuk folyósítani. A változtatás lényege, hogy ha a gyermek nem jár iskolába, a szülőt el kell számoltatni, hogy az iskoláztatási támogatást a gyermek szükségleteire költö ttee el. Hangsúlyozom, senkitől sem vonjuk meg e támogatást, csak bővítjük azoknak az eszközöknek a körét, amelyekkel azt szeretnénk elérni, hogy kivétel nélkül minden iskolás korú gyermek tanuljon. Ehhez - mint az a központi költségvetés tervezetéből kio lvasható - természetesen az egyéb feltételeket is biztosítani kívánjuk, éspedig a színvonalas iskolát, diákotthont, tankönyvet, a család eltartó erejének elégtelensége esetén a mindezek igénybevételéhez szükséges anyagi támogatásokat is. Tisztelt Országgyű lés! A rendelkezésünkre álló adatok szerint ma, amikor még nem alanyi jogon jár a családi pótlék, a gyes, valamint nincs gyermekkedvezmény, körülbelül minden harmadik gyermek segélyre szorul. Olyan segélyre, amelynek jogosultsági jövedelemhatára, ahogy mon dani szokták, még köszönő viszonyban sincs a gyermeki létminimummal. Úgy gondoljuk, azoknak a feltételeknek, amelyek ilyen tömeges segélyezést tesznek szükségessé, alapvetően meg kell változniuk. Ezért feltétlenül szükségesnek láttuk, hogy legalább kezdeti lépéseket tegyünk a családok öneltartó képességének helyreállításához. Ehhez annyit bizonyosan meg kell lépnünk, hogy azt a jövedelmet, ami a családban nevelkedő gyermekek eltartásához, taníttatásához szükséges, legalább ne vegyük el a családoktól. A gyer mekek utáni adókedvezménytől azt várjuk, hogy jelentősen mérséklődjön a segélyre szoruló gyermekek száma és aránya, és így a segélyezés célzottabb, hatékonyabb lehet, és sokkal kevesebb gyermek kényszerül nélkülözések közepette és abban a tudatban felnőni, hogy a gyermekvállalás igen gyakran egyet jelent a szegénységgel. Tudjuk, az adókedvezménnyel nem mindenki tud élni. Minthogy az adó arra való, hogy elvonjon, ezért a jövedelemhiányt nem is az adórendszeren, hanem az elosztási rendszer egyéb elemein kell számon kérni. Azoknak tehát, akiknek még annyi jövedelmük sincs, hogy a személyi jövedelemadó törvényben szereplő családi kedvezményt teljes mértékben ki tudják használni, feltétlenül segélyre van szükségük. Igaz, a 12 százalékkal emelkedő minimális gyerme kvédelmi támogatás és egyéb normatív vagy csak adható segélyek legjobb szándékaink ellenére is bizony sok esetben elégtelenek. Úgy gondoljuk azonban, hogy az érdemi előrelépés a munkanélküliség csökkentésén, a normális
