Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZABÓ SÁNDORNÉ, az MSZP
2768 elmondók. Nem azt mondjuk, hogy nem kell iskolába járatni a gyereket, sőt pontosan ellenkezőleg: tudjuk mi is, az iskolázatlan gyermekek életesélyei sokkal rossz abbak iskolázott, képzett társaikénál. És különben is, a közoktatási törvény alapján már most is számon lehet kérni a szülőtől, ha az iskoláztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Megnyugtathatom Surján képviselő urat, hogy mi sem, a Szocialista Párt se m nyugszik bele abba, hogy ne járjanak a gyerekek az iskolaköteles korig az iskolába, de nem jó módszer, alkalmatlan módszer, amilyen módon most ezt el akarják érni. (Dr. Surján László: Most kipróbáljuk.) De ha a családi pótlék és az iskoláztatási támogatá s is a gyermekneveléssel járó terhek csökkentését szolgálja, akkor nem lehet a tankötelezettségre tekintettel elválasztani egymástól. Hallottam a beszólást - nem akartam a mondatot megszakítani , hogy kipróbálják. Én azt hiszem, próbálkozni lehet sok mind ennel, nyulakkal, macskákkal, kisegerekkel, de emberekkel és rászorult családok gyerekeivel nem. Kikérem ezt magamnak az ő nevükben! (Taps az MSZP padsoraiban.) A tanköteles gyerekekkel járó költségek csökkentése ugyanis nemcsak az iskoláztatás terheivel á ll összhangban és kapcsolatban, hanem azzal - és erre szeretném mindenki figyelmét felhívni , hogy keresőképtelen személyt kell eltartani ebben az esetben is. Tehát keresőképtelenségről van szó! Az eltartási kötelezettségek természete nem változik meg att ól, hogy a gyermek elérte az iskolaköteles kort. A törvényjavaslat szerint a nevelési ellátás tehát két különálló és önálló eltartási formát jelenít meg. A családi pótlék a gyermek objektív helyzete, tehát életkora alapján jár, az iskoláztatási támogatás v iszont attól a feltételtől függően vehető igénybe, hogy a szülő a tankötelezettség teljesítését biztosítjae. Tehát nem alanyi jogon jár a gyereknek, hanem a szülőt honorálják ezzel, illetve a szülőnek adják a támogatást. Az alkotmány 67. § (1) bekezdése s zerint minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. Együtt említődik az alkotmányban e hármas gondoskodási kötelezettsége, d e ez nem jelenti azt, csak együtt, csak egymásra tekintettel állnak fenn. A gyermek alapjoga mindhárom irányban önállóan érvényes. Egyik címzett sem hivatkozhat arra, hogy a maga kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a másik kötelezett sem tesz neki el eget. Ez számunkra elfogadhatatlan árukapcsolás! A kormányzati óhaj - hogy minden gyermek járjon iskolába - pontos és jó. Ám, ha ezt hatósági úton akarják elérni úgy, hogy a gyermekjóléti szolgálatot kérik fel a nevelési probléma megoldására, és nyolc nap után, ha nem sikerül eredményt elérni, védelembe veszik a gyereket, illetve a gyámot számadásra kötelezik, ez nem biztos, hogy megoldás, hogy jó megoldás. Büszkék lehetünk, van ugyanis gyermekvédelmi törvényünk; az előző ciklusban az előző kormány terjeszt ette be. Vannak szociális munkásaink, vannak olyan intézményeink, amelyekben szociális munkások, szociálpolitikusok dolgoznak. Ha őket megkérdezte volna a törvényjavaslat előterjesztése előtt a kormány, hogy mi a véleményük erről a megoldásról, jelezték vo lna: a klienskörüket jelentő családok rendkívül érzékenyek, sérülékenyek, és rendkívül bonyolult feladatot lát el az, aki egy család életébe avatkozik be. Véleményünk szerint tehát, ismétlem, a jó célt egy alkalmatlan eszközzel akarják kikényszeríteni. Még egy dologra szeretném felhívni képviselőtársaim - elsősorban kormánypárti képviselőtársaim - figyelmét. A tervezet alanyi jogosultsággá teszi a családi pótlékot és kiterjeszt felfelé, de lefelé, alul zárni akar. Be akarja hozni az érdemes szegény fogalmát ? Milyen jogon? Ezt kikérem magamnak pártom és a szegények nevében is! (12.00) Tisztelt Képviselőtársaim! Másik alapvető gondunk a családtámogatási törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy a családtámogatások törvényjavaslata a családtámogatások befagyaszt ásának törvényjavaslata, a családi pótlék ugyanis tavalyi értéken kerül előterjesztésre. Eszerint a családi pótlék 1999ben éppen annyi lesz, mint volt 1997ben, azaz reálértékben máris 33 százalékkal kevesebb. Csakhogy indexálási kötelezettség sincs a tör vénytervezetben, ezért tovább kophat ez az
