Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A családok támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK ( dr. Áder János): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter,
2753 adókedvezményt, a felsőfokú oktatásban részt vevők tandíjának eltörlésével, a különböző tankönyvtámogatási formákkal, valamint az oktatási ágazat kiemelt támogatásával segíti a gyermekek taníttatását. A lakásszerzéshez, illetve a lakásépítéshez kapcsolódó kedvezmények bevezetésével pedig javítani kívánja a családok lakáshoz jutásának feltételeit. Ebbe az intézkedéssorozatba illes zkedik a családtámogatási rendszer átalakításának megkezdése is, amelynek fő irányait a 43. számú országgyűlési határozat jelölte ki. Eszerint a támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az jobban szolgálja a gyermekes családok társadalmi esélyegyenl őségét és a népesedéspolitikai célokat. Mindezek alapján a kormány egy olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely a gyermekes családok támogatási rendszerét megváltozott elvi alapokra helyezi. Az új rendszer lényege, hogy nem csupán a g yermekes családok körében jelentkező szegénység kompenzálását helyezi előtérbe, hanem az anyagi támogatáson túlmenően olyan értékrendet is közvetít, amely a gyermekvállalást a legmagasabban elismert társadalmi alapértékek közé emeli. A korábbitól eltérő sz emléletmód egyben azt is kifejezi, hogy a társadalom számára minden gyermek - családja jövedelmétől függetlenül - azonos értéket képvisel. Ebből következik, hogy a törvényjavaslatban szabályozott családi támogatások vagyoni, jövedelmi viszonyoktól függetle nül minden családot megilletnek, ha gyermeküket saját háztartásukban nevelik. Az újonnan javasolt intézkedések egyik fő elemét tehát az alanyi jogosultság visszaállítása képezi. A jogosultság kiterjesztése természetesen a támogatásokban részesülők létszámá nak növekedését is jelenti; az eddigiekhez viszonyítva mintegy 810 százalékos mértékű ez a növekedés, amelynek költségvetési többletigényét a jövő évi költségvetési törvényben tervezett előirányzatok tartalmazzák. A kormányt gyakran éri a vád, hogy a legs zegényebb rétegeket magára hagyja, míg a közép- és jobb módú rétegeket az ő rovásukra támogatja. (Bauer Tamás: Így van! - Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) Tájékoztatásul megemlítem, hogy a jelen törvényjavaslatban szabályozott ellátásokon kívül tö bbféle, úgynevezett rászorultsági elven működő támogatási forma áll rendelkezésre. Ezek közül is kiemelendő a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amelyet több mint 800 ezer gyermek kap; ez azt jelenti, hogy a gyermekek mintegy 40 százaléka részesül ebben az ellátásban. Jövőre a tervezett infláció mértékét meghaladóan fog emelkedni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás mértéke is. A törvényjavaslat egységes rendszerbe foglalva szabályozza a különböző családtámogatási formákat. Nevelési ellátásként határozza meg a gyermekek neveléséhez biztosított támogatásokat, így a családi pótlékot és az iskoláztatási támogatást; gyermekgondozási támogatások címén foglalja össze a szülő jövedelmeként nyújtott támogatásokat, nevezetesen a gyermekgondozási segélyt és a legal ább három kiskorú gyermeket nevelő szülőt megillető gyermeknevelési támogatást. (10.50) Tartalmazza továbbá az anyasági támogatást, amely a szülő nőt a szülést követően illeti meg. A támogatásban részesülők száma, az ellátások költségvonzata és a rendelkez és újszerűsége alapján is kiemelten kell szólni a családi pótlékról és az azt felváltó iskoláztatási támogatásról. A családi pótlék a gyermek tankötelezettségének megkezdéséig illeti meg a szülő bármelyikét. Amikor a gyermek eléri a tanköteles kort, a szül őnek iskolalátogatási igazolást kell benyújtania az ellátást folyósító szervhez. Ettől az időpontból az iskolarendszer keretei között tanuló gyermek tanköteles korának végéig, de legfeljebb 20. életévének betöltéséig a családi pótlékkal azonos mértékű isko láztatási támogatásban részesül. Az ellátást tehát egyszer, a tanköteles kor kezdetén kell igényelni, a folyósítás a továbbiakban automatikus. Ha a gyermek egészségi állapota, képességei nem teszik lehetővé a tanulói jogviszony létesítését, vagy a szülői g ondoskodás hiányában, esetleg egyéb okból, például javító nevelés céljából intézményi elhelyezésre kerül sor, a támogatás a továbbiakban is azonos feltételek mellett családi pótlék címén jár.
