Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK ( dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ
2747 A kormány tehát keresi a kibúvókat, és ezt teszi ez az új kormány is. Azt gondolom, egy évvel ezelőtt, amikor még ellenzéki pozícióból mondták el jelenlegi kormánypárti képviselőink, hogy mennyire tisztességte len olyan periódusban játékszabályokat változtatni, amikor a nyugdíjasok éppen jól járnának a törvényi szabályozással, akkor bizony nagyon igazuk volt. Mi mindent tehetett volna a kormány, hogy egy kicsit tisztességesebben járjon el, mint a benyújtott törv ényjavaslat? Ha megnézzük azt a törvényt, amit a nyugdíjreformcsomag részeként a tavalyi év derekán fogadott el a parlament, akkor abban a következő ütemezést látjuk: '99ben még a bérekhez kötötten hagyja a jelenlegi szabályozás a nyugdíjemelés mértékét. Ebben az évben valóban hosszú, súlyos érdekegyeztetési folyamatban, többek között a képviselők fellépése nyomán, akkori ellenzéki és jó néhány kormánypárti képviselő közbeavatkozása nyomán alkudta ki ezt a Ház. 2000re közbeiktatott egy átmeneti évet, 30 s zázalékban az árnövekményhez és 70 százalékban a bérek növekedéséhez kapcsolva a várható nyugdíjemelést, majd 2001től tér rá teljes mértékben az 5050 százalékos kombinációs emeléshez, ahol 50 százalékban az árakhoz és 50 százalékban a bérekhez lesz kötve a soron következő nyugdíjemelés. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ez a kormány egy jottányival tisztességesebben akart volna eljárni, akkor megfontolhatta volna, hogy, mondjuk, előrehozza egy évvel ezt az átállási folyamatot, és már '99től a 3070 százaléko s kombinációban ad nyugdíjemelést a nyugdíjasoknak. Mit jelentett volna ez? A várható árnövekedés idén 15 százalékos, ennek a 30 százaléka 4,5 százalék, a várható bérnövekedés, ahogy már említettem, 20 százalékhoz közel lesz, ennek 70 százaléka 14 százalék , tehát jövőre 18,5 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnának a nyugdíjasok. De dönthetett volna úgy egy kemény huszárvágással, hogy két évvel hozza előbbre a folyamatot, két évvel gyorsítja föl ezt az átállást, és már jövőre 5050 százalékos arányban terv ezi az emelést. Akkor ugyanezen számok alapján az jön ki, hogy 7,5 plusz 10, azaz 17,5 százalékos emelést kellene adnia a nyugdíjasoknak. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nem ezt tette. Olyan törvénymódosítást nyújtott be, amiben jövő évre - és csak a jövő évre - az árnövekedéshez köti a nyugdíjemelést, vagyis 11 százalékban határozza meg a nyugdíjemelést. Ez bizony tisztességtelen lépés, és nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy évvel ezelőtt a jelenlegi kormánypárti képviselők is tudták, hogy ez az. Szeret nék néhány szóban reagálni miniszter úrnak, aki időközben megérkezett, arra a kijelentésére, hogy félrevezeti az ellenzék a nyugdíjasokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A nyugdíjasokat nem az ellenzék vezeti félre, hanem a jelenlegi kormány, mégpedig kétféle értelemben is. Félrevezette a nyugdíjasokat akkor, amikor nem mondta meg, hogy a kárukra fogja módosítani a törvényt, pedig mi az első pillanattól kezdve, három hónapon keresztül hangsúlyoztuk, hogy az az emelési mérték csak törvénymódosítással oldható meg , amit beharangozott. Ez alatt a három hónap alatt minden lehetséges érvvel megpróbálkoztunk, hogy érezze a kormány annak a felelősségét, hogy kötnie kell a hatályos törvénynek az aktuális kormányzatot. De van egy másik szempont is, ami miatt, azt gondolom , sokan lesznek csalódottak a kisnyugdíjasok között is, és ez az a szempont, hogy tudniillik ez a 3500 forint, amit minimális nyugdíjemelésnek beharangozott erről a helyről a miniszterelnök, ez lehet kevesebb. Azt gondolom, nagyon sok nyugdíjas ezzel most, illetve ezt követően fog szembesülni, hiszen mindenki elhitte, hogy ha minimum 3500 forint a nyugdíjemelés, akkor minimum 3500 forintot fog kapni. A miniszter úr a tegnapi expozéjában nagy hangsúllyal és büszkén emlegette, hogy ez egy szociális szempontú nyugdíjemelés, hogy tudniillik az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők jobban járnak. Mi erről már a vita kezdetén azt állítottuk, hogy ez egy olyan szándék, amivel a nyugdíjastársadalmat próbálja megosztani a kormányzat, ámde a jelek azt mutatják, hogy nem sikerrel, hiszen nem viszi végig következetesen ezt a logikát, hogy tényleg a legszegényebbek, a legkisebb nyugdíjjal rendelkezők kapjanak nagyobb emelést.
