Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz):
2707 kapcsolatosan bármilyen retorziót is hozni. Tehát ez a nyitottan működő és főleg a nagy részvénytársaságok esetében értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan passzusa a törvénynek. A 198. § (4) bekezdése szerint nem jegyezhető be a ré szvénykönyvbe az alapszabályi koncentrációs korlátozás, és ott hosszúhosszú fölsorolás következik. Ez nem tartalmazza például azt, ami megint csak egy megoldás lehetne a fölvetett problémára, hogy az alapszabályban rögzített koncentrációs folyamatot megsz egők részvénye nem volna bejegyezhető a részvénykönyvbe. Ezt hogy lehet megtenni? Ezt úgy lehet megtenni, hogy a 198. § módosításával kötelezővé vagy lehetővé kellene tenni azt, hogy az alapszabályba bekerülhessen, hogy a tulajdonos köteles a saját tulajdo nosi szerkezetét ismertetni és föltárni, mielőtt a részvénykönyvbe bekerül a részvénye. Ilyen módon ellenőrizhetné a részvénytársaság azt, hogy az új részvényes vajon nem szegtee meg huncut módon, áttételesen a részvénykoncentrációra vonatkozó tilalmat. A 201. § (1) bekezdése a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratánál írja le, hogy korlátozhatja a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat. Itt fölvetődik rögtön a kérdés, hogy miér t csak a zártkörű részvénytársaságoknál igaz, és ha ez nemcsak a zártkörű részvénytársaságoknál igaz, akkor megint csak az alapvető fölvetett problémára ez is egy megoldást jelenthetne. A másik: miért csak az átruházás útján való szerzést korlátozza? A har madik pedig, hogy egyúttal ide be lehetne tenni egy mennyiségi korlátozást is, és ez is egyfajta lehetőséget ad a részvénytársaságok ilyenfajta kijátszásának az elkerülésére. A 224. § olyan szerződések lehetőségét taglalja, amely egy részvénytársaság és eg y részvényes között jöhet létre, és ezzel kapcsolatban bizonyos tilalmakat vezet be. Ezt mindenképpen javasolnám pontosítani, tudniillik ad absurdum jogi szempontból szerződésnek minősül az is, amikor valaki egy boltban árut vásárol. Márpedig ha valaki pél dául egy kereskedelmi cég részvénytársaságának a részvényese vagy felügyelőbizottságának a tagja, és a felesége, egy közeli hozzátartozója elmegy a boltba és ott valami árut vásárol, akkor tulajdonképpen létrejön közte és a részvénytársaság között egy szer ződés. Azt hiszem, az ilyenfajta banális, mindennapi és tömegesen előforduló szerződési lehetőségek tilalma alól mentesíteni kellene. Végül még egyet megemlítek: a 240. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy az igazgatóság elnökének, illetve tagjainak tiszt sége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el. Magyarán mondva előírja, hogy munkaviszony keretében az elnök és a tisztségviselők nem dolgozhatnak. Nem értem ezeket a tilalmakat, nem érthetőek ezek a tilalmak. Meggyőződésem szerint a közgyűlésne k természetes joga eldönteni azt, hogy munkaviszony keretében kívánja foglalkoztatni a vezető tisztségviselőket és az elnököt vagy pedig nem. Annál is inkább, mert ez a törvény rengeteg olyan feladatot előír az elnök számára, amelyet hogy a csudába tudna e llátni, ha egyszer nincs meg hozzá egy jogköre, nincs meg hozzá egy munkaköre? Ezzel csak egy kis csokrot szerettem volna megjeleníteni azokból a törvényi pontokból, amelyeket szintén módosítani kellene és lehetne, és ha ilyen szélesen merítenénk, akkor ta lán el lehetne kerülni, hogy egyetlen pont számtalan körbejárásával, indulatokat gerjesztve próbálnánk megoldani az alapvetően fölmerült kérdést. Számtalan módja van a megoldásnak, kedves képviselőtársaim, javaslom, keressünk egy szélesebb megoldást, próbá ljunk egy szélesebb módosítást végrehajtani, és akkor talán az indulatok is el fognak csitulni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az előterjesztők nevében Dorkota Lajosnak, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót. DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Kösz önöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Kálmán képviselő úr azt mondta, hogy a T/171. számú törvényjavaslat általánosságban bizonyos célszerű többletjogosultságot ad az állami tulajdonos számára. Gyakorlatilag ugyanezt mondta közel egy
