Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2700 se programhoz, se célhoz, se hatékonysághoz nem volt kötve, mert voltak és vannak azok a megyék, amelyeknek ez a mutatószáma, amiről beszéltünk, megalapozza azt, hogy joggal tarthassanak igényt olyan pénzekre, amelyeknek, még egyszer hangsúlyozom, a hatékony felhasználását nincs módunk ellenőrizni. Bízom abban, hogy ezzel a határozati javaslattal megtesszük a lépést annak érdekében, hog y a korábban elfogadott és ma is hatályban lévő területfejlesztési törvény módosuljon. Azzal, hogy a kormány ezt a határozati javaslatot támogatja, bizonyságát teszi annak, hogy ebbe az irányba kíván elmozdulni. Én nagyon szívesen vennék részt még ebben a választási ciklusban olyan törvényalkotási munkában, amely valóban a terület, a térség- és a településfejlesztés normatív szabályait dolgozná ki, nem pedig egy közigazgatási hierarchiát és egy pénzosztogató rendszert, hanem valóban szétválasztva a kötelez ő állami feladatokat és a vállalkozás jellegű fejlesztéseket, már nem kijárásos alapon, hanem az állami közpénzek valóban ellenőrizhető és hatékony felhasználását célozná meg. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Feren c) : Szólásra következik Göndör István úr, az MSZP képviselője. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném ott folytatni és megerősíteni azt, amit Kis Zoltán elmondott: örülök, hogy Rajcsányi Péter és Rapcsák András beny újtotta ezt a javaslatot, mert amikor a területfejlesztési törvényről és az országgyűlési határozati javaslatról vitatkoztunk, még a gazdasági bizottságban is szinte napokig problémáztunk azon, hogyan lehetne nemcsak a megyei szintű GDPmutatókat figyelemb e venni, hanem valamilyen formában a kistérségeket számba venni és megfigyelni. Nem akarom azt a részét tovább folytatni, amit Kis Zoltán elmondott, hogy a megyei GDPn kívül a megyék érdekérvényesítő képessége is erőteljesen meghatározta azt, ki hova kerü l be. Az akkori vitában úgy nézett ki - most főleg a NyugatDunántúlról beszélek, és szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani , hogy néhány város, amely önmagában meghatározhatja egy megye jövedelemtermelő képességét, s az árnyékában számtalan, több száz kistelepülés van, 50300 fő lakosú falvak - hadd hivatkozzam vissza arra, amit a költségvetési törvényben mondtam : ezek a kistelepülések felismerték, hogy össze kell fogniuk. De a szegénységükben hiába fognak össze, mert ebből még valójában nem lesz semmi. (21.40) S hogy mennyire hátrányos helyzetűek: a kicsiségük mellett távol vannak mindentől. Úgy, ahogy Kovács Kálmán mondta, dombok között, időnként nem is kicsi dombok között vannak. Tehát mindenféle infrastrukturális fejlesztés, amely csak a vágya ik, az álmaik között van, számukra egyszerűen elérhetetlen, mert nincs saját forrásuk. Koldulnak a megyei területfejlesztésnél, a különböző alapoknál és a kormánynál, de képtelenek összehozni azt a saját erőt, amire szükségük lenne. Tehát én ezért üdvözlöm mindenképpen ezt a javaslatot, amellett, hogy megfontolásra ajánlom képviselőtársaimnak: ha végiggondolják, akkor ehhez még néhány, meg nem nyitott bekezdéshez is hozzá kellene nyúlni. De azt hiszem, a részletes vitában erre lesz lehetőségünk visszatérni, amikor már a módosító indítványokról beszélünk. Még tovább folytatva, valós az a probléma, amelyet Kovács Kálmán felvetett, hogy ha ez a képzeletbeli forrás, ez a pénzgolyó nem bővül, csak az igénylők száma nő, akkor valójában a feszültség nő a dunántúli és az alföldi települések között, a hátrányos helyzetű térségek között, pedig a problémák egészen mások. Ha csak arra gondolok, hogy egy több ezer lakosú alföldi településnek azért van némi esélye az ipartelepítésre, de ezeknek a kis dunántúli falvaknak ke vés, nagyonnagyon kevés. Mert ma már olyan gondokkal küszködnek, hogy egyáltalán a helyi közlekedésben mondjuk a Volánbusz bejute, elmegye naponta, mert úgy néz ki, hogy néhány utasért nem érdemes. Tehát azt
