Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - FRITZ PÉTER (MSZP):
2688 arról lesz szó, amiről a sport is szól, hogy egy ü gyet hogyan lehet minél jobban és minél jobb eszközökkel az emberek szolgálatába állítani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Fritz Péter képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezetnek a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával foglalkozó részéhez szeretnék egy rövid gondolatsort hozzáfűzni. A XIII. fejezet, amely az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosításával foglalkozik - mivel szétvált a korábbi minisztérium kétfelé , logikusan szétosztja az ezzel foglalkozó alap fölötti rendelkezés jogát. Tehát gyakorlatilag a Központi Környezetvédelmi Alap rendelkezési jogát részben megka pta a Környezetvédelmi Minisztérium, részben pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Csak van itt egy gond: közben a Központi Környezetvédelmi Alap eltűnt. Tudniillik, az az alap, ami létrejött, egy teljesen másfajta alap, ez gyakorlatila g nem más, mint a két minisztérium költségvetésébe beolvadó valamilyenfajta támogatási rendszer - és ez a kettő nem ugyanaz. (20.40) Ez azért nagy baj, mert ez a központi költségvetési alap egy olyan példája volt az elmúlt évek vívmányainak, amit külföldön is egyértelmű megbecsülés övezett. Szerte Európában mindenhol nagy megbecsüléssel emlékeztek meg arról, hogy egy olyan alapot hoztunk létre, amely alapot szigorúan és kizárólag csak a környezetvédelemre lehetett felhasználni és fordítani. Most ez megszűnt ! Nekem gondjaim vannak: mi lesz azokkal a szervezetekkel, mi lesz azokkal, akik most már folyamatosan ennek az alapnak a felhasználására építettek és számítottak? Ilyenek nagyon sokan vannak, civil szervezetek, egyesületek rosszul fognak járni, ezzel a go nddal szembe kell nézni. A második dolog: a törvény azt tartalmazza, hogy az év végi maradvány nem vonható el, ami azt jelenti, hogy a minisztérium költségvetésében ez mindenképpen felhasználásra fog kerülni minden évben. De arról nem tesz említést a törvé ny, hogy az eddig felgyűlt környezetvédelmi alaptartalékkal mi történik - márpedig ez több tíz milliárdos összeg. Nagy valószínűséggel nem történik más vele, mint a mostani költségvetési mizériában nyilvánvalóan a kormány költségvetési forrásait fogja növe lni; de ezzel az történik, hogy el is vonja a környezetvédelmi feladatoktól. Én ezt kimondottan rossz fejleménynek tartom! Ebben a passzusban szerepel az építési bírságból származó bevétel. Borzasztó boldog voltam mint építész, hogy végre egyszer a törvény ezt a szót is ki meri ejteni, hogy építés, még akkor is, ha bírsággal kapcsolatos. De igazán nem töltött el nagy örömmel, hogy ez a bevétel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerül, hiszen mégiscsak egy negatív vélemény során került szó ba az építési minisztérium. Itt rögtön szeretném megjegyezni, hogy a magyar építőipar, a magyar építés gazdátlan, immár másfél évtizede gazdátlan. Én nagyon reménykedtem abban, hogy ez a törvény valamilyen módon gazdát talál ennek a szakmának, ennek a hiva tásnak, de ez most sem történt meg, és igazából azt kell mondanom, hogy továbbra is folytatódik ennek az iparnak, ennek a szakmának a mélyrepülése, valahol a mélyponton van. Nem azért van mélyponton, nem a vidékfejlesztési miniszter személye miatt érzem íg y, hanem mert egyszerűen, a csoda tudja, hányadik minisztériumhoz tartozik már ez a szakma, ennek a szabályozása, és a csoda tudja, hogy mikor lesz ebből már végre egy következetes képviselete ennek a szakmának. Erre nagyon jó példa az is, hogy a 12. számú fejezet pedig, ahol már másodszor fordul elő az építőipar neve, azzal foglalkozik, hogy a tervező és szakértő mérnökök, valamint az építési szakmai kamarák is két külön miniszter hatáskörébe kerülnek. Mindössze ennyi történt, ami az építéssel kapcsolatos, és ez rettenetesen nagy negatívuma, és számomra hiányérzetet okoz.
