Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - Határozathozatal a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÍMÁR GYÖRGY, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SÜMEGHY CSABA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2647 ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Tímár Györgynek, az emberi jogi bizottság előadójának. DR. TÍMÁR GYÖRGY , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót , elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Az általam most, jelen megszólalásomban képviselt bizottság - különös tekintettel a téma emberi jogi vonatkozásaira - kiemelt fontosságúként kezelte ennek a törvényjavaslatnak a sorsát. Feltétlenül megtárgyalás ra alkalmasnak minősítette a bizottság tagjainak többsége, pontosan 11 fő szemben a 6 ellenvéleményt nyilvánítóval. S amikor az alkotmányban is rögzített alapvető emberi jogok kategóriáját érintő kérdéskört tárgyal ez a javaslat, akkor rá kell mutatnom min dazon tiszteletre méltó kifogásra, amely elhangzott a bizottság tárgyalási napján. A többség véleménye szerint azonban nem hagyható figyelmen kívül az a történelmi periódus, az a cselekménysorozat - politikai és jogi cselekménysorozat , amely a mai helyze t kialakulását okozta, amely ide vezetett. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy országunk gazdasági helyzete pillanatnyilag sajnos még nem éri el a kívánatos szintet. S rá kell világítani arra, hogy ez elsősorban talán annak tudható be, hogy amikor m egkezdődött az úgynevezett rendszerváltás folyamata, és az akkor még állam kezében levő vagyont többkevesebb sikerrel megpróbálták magánosítani - nevezhetjük privatizációnak , akkor sajnos olyan nemkívánatos gazdasági helyzet kialakulását idézték elő obj ektíve, amely a büdzsé, a költségvetés jelenlegi állapotához vezetett. Mi természetesen azt szeretnénk, hogy minden nyugdíjas minél biztosabb anyagi körülmények között élhesse napjait. Az érintett kör megnevezésében itt többször elhangzott már, hogy "nyugd íjasok". Ezzel kapcsolatban szeretném kifejezni azt a véleményemet, hogy nem a nyugdíjuk sok, hanem "nyugdíjakevés". Ez lenne a helyesebb meghatározás. Tehát nem a nyugdíja sok. De sajnos, tudomásul kell vennünk az élet realitásait, amelyek kiváltása, ame lyek okozása nem nekünk róható fel. Tudomásul kell venni azt, hogy ebben a helyzetben nem áll módjában a költségvetésnek többet adni. Utalnom kell arra, hogy a nem sokkal korábban lezajlott periódusokban igen súlyos megszigorított intézkedéseket viseltek e l az érintett körök. A mai kormányzat a lehetősége keretein belül megpróbálja megkezdeni ennek a körnek, ennek a munkáját már elvégzett társadalmi rétegnek megadni azt, amit a jelen körülmények között meg tud adni. A bizottság tagjainak többsége minden kör ülmények között vitára alkalmasnak minősítette ezt a javaslatot, s a már általam előbb jelzett 116 arányban a parlament elé terjeszti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Sümeghy Csabának, a foglalkoz tatási bizottság előadójának. DR. SÜMEGHY CSABA , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási bizottság 127 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztett törvé nyjavaslatot. Elöljáróban mondom el, egyetlen kérdés volt, amelyben abszolút egyetértés volt a bizottság tagjai között: ez az Alkotmánybíróság határozatából fakadó 20 százalékos öregségi nyugdíj rendezésének a kérdése. Szeretném hozzátenni, ettől kezdve el térő vélemények alakultak ki, s mivel kisebbségi előadót is állított a bizottság, így a többségi véleményt mondom el. A többség megállapította, hogy a kormány 1999. évre tervezett gazdaságpolitikájából egyenes arányban fakad az, hogy a 10 millió 300 ezer m agyar állampolgárból 3,6 millió a dolgozó és 3 millió 100 ezer a nyugdíjas. Tehát gyakorlatilag egy államnak, egy kormánynak mind a 3 millió 600 ezer dolgozójáról, mind a 3 millió 100 ezer nyugdíjasáról egyformán kell gondoskodnia.
