Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
2516 alá a pénzeszközöket. Az eddigi évek gyakorlatával szemben nem a humán értékeket, a családok és az egyének életminőségét, a kultúrát, az oktatást, a szociális szférát kívánja feláldozni egy fetisizált pénzügyi egyensúly oltárán, hanem éppen ellenkezőleg: a rendelkezésre álló pénzforrásokat rendeli az említett célok megvalósításához. Nem kétséges, hogy a benyújtott költségvetésnek vannak hiányosságai, amelyekre a részletes vita során képviselőtársaim minden bizonnyal ki fognak majd térni - és már most jelzem, hogy én is meg fogom tenni a megjegyzéseimet és javaslataimat. Ezek a kisebb hiányosságok, esetenként hibák azonban egyrészt még korrigálhatóak, másrészt pedig eltörpülnek a z előbbiekben általam említett radikális szemléletváltozás jelentőségéhez képest. Itt és most csupán azt emelném ki, hogy a legmesszebbmenőkig egyetértek a megújuló család- és szociálpolitika költségvetési eszközeivel, kiemelt támogatásával, és ugyancsak n agyon fontosnak és szükségesnek tartom az oktatás különböző szintjeinek prioritásként történő kezelését - hiszen bérrabszolgák nem, csupán kiművelt emberfők képesek az Európához való újracsatlakozásra. Szeretném azonban megjegyezni: az Egészségügyi Világsz ervezet által meghatározott és elfogadott egészség fogalomba a lelki és szociális jólét komponens mellett a testi jólét is beletartozik természetszerűleg. Tudom és elfogadom, hogy nem lehet minden területen egyszerre és azonnal nekikezdeni a radikális stru ktúraátalakításhoz és a diszfunkciók felszámolásához; az egészségügy több évtizeden át állandóan görgetett, a '90es évek elején megkezdett, de 1994ben félbemaradt szerkezetátalakítása azonban már nem tűr halasztást. E szférában az első nagyon bátor lépés t, az Egészségbiztosítási Önkormányzat felszámolását és kormányzati felügyelet alá helyezését - hiszem, hogy a társadalom nagyobb részének helyeslése mellett - már megtette a kormány. Szeretném kérni és javasolni, hogy ha idén még nincs is mód a további ra dikális intézkedések megtételére és a hozzájuk rendelendő pénzforrások biztosítására, a következő esztendő költségvetéséből világosan tűnjön ki: a polgári kormánynak van mersze és eltökéltsége az egészségügy betegségeinek orvoslására is. Összefoglalva: a k öltségvetést elfogadásra ajánlom. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Szólásra következik Balogh László képviselő úr, MSZP; felkészül Horváth László, Fidesz. DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök úr! Tisztelt Ház! Figy eltem a költségvetéssel kapcsolatos miniszteri expozét, figyeltem a Fidesz vezérszónokának hozzászólását. Mindketten hangsúlyozták többek között azt, hogy ez a költségvetés értékválasztó, ebből következőleg kiemel bizonyos rétegeket, és azokat preferálja. A költségvetés egészének áttanulmányozása után - figyelembe véve az említett felszólalásokat is - azt kell mondanom: a preferált területek között nincsenek ott az önkormányzatok, amelyek helyzetéről szólni szeretnék. Ez a költségvetés nem önkormányzatbarát , és nem felel meg az európai gyakorlatnak sem. Mind a Települési Önkormányzatok, mind a Regionális Önkormányzatok Európai Chartája egyértelműen megfogalmazza ugyanis, hogy a helyi közügyek csak akkor láthatók el eredményesen, ha az állam szavatolja az önk ormányzatok működésének gazdasági és pénzügyi alapjait. Ez a garancia a mostani költségvetésben nincs meg. Ismerem az önkormányzati szövetségek idevonatkozó állásfoglalásait, amelyek egyértelműen rögzítik, hogy mind a GDPből való részesedés aránya, mind a helyi önkormányzatok támogatási aránya elmarad a költségvetés kiadásai között az előző évitől. Ez pedig azt jelenti, hogy az önkormányzati szféra képtelen lesz ellátni azokat a feladatokat, amelyeket az állam meghatároz a részükre, illetve amelyeket a vál asztók elvárnak tőle. Az önkormányzatiság léte fontos kérdés, a működés biztonsága is az, egyrészt a helyi demokrácia, a decentralizáció követelményei miatt, másrészt az európai csatlakozásunk miatt. Az uniós országok gyakorlata azt mutatja, hogy az államo k egyre több hatáskört adnak az önkormányzatok számára. Ez szükségszerű, hisz az államok feladatvállalása a csatlakozással nő;
