Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
2514 közművelődési struktúrát, ha úgy tetszik, a kultúra működési rendjét is újra kell gondo lni, hogy jobban megjelenjen, és megfeleljen jelen elvárásainknak, jövőnk érdekeinek. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap Vitányi Iván többek között azt mondta, hogy a kultúra Magyar Bálint szellemében fejlődjön tovább. Képviselőtársam mondandójának felével teljesen egyetértek: a "Magyar" stimmel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Szólásra következik Tardos Márton képviselő úr, SZDSZ. A rendelkezésre álló idő 7 perc 20 másodperc. Őt követi majd Dán János. TARDOS M ÁRTON (SZDSZ) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nem gondoltam arra, hogy a tegnapelőtt elmondott fő gondolatomat meg kell ismételnem, de a felszólalások hangneme elkerülhetetlenné teszi. Nevezetesen, minden képviselőnek és mindenkinek, aki a magyar parlament le gfontosabb döntésében, a költségvetési döntésben részt vesz, tudnia kell, és számolnia kell azzal, hogy egy hallatlanul nagy gazdasági visszaesés után jutottunk el 1998 végére és beszélünk az 1999. évi költségvetésről. Ebből következik, hogy most egy növek edési időszakban vagyunk, de egy olyan időszakban, ahol az elmúlt évek visszaesései és az ebből következő pénzügyi nehézségek nyomasztóan hatnak minden területre. Örülni kell annak, hogy többet tudunk elosztani, mint amit eddig elosztottunk, de tudni kell azt, hogy az a színvonal, ahogy élünk, ahogy a béreink alakulnak, ahogy a jövedelmeink alakulnak, ahogy az elosztási színvonal alakulhat, az nagyonnagyon messze van a vágyainktól. Hiszen 1989ben nem voltunk megelégedve a helyzettel - és jogosan voltunk e légedetlenek , és ma az újraelosztás mértéke, az állami támogatások mértéke több mint 10 százalékkal, körülbelül 15 százalékkal alacsonyabb, mint akkor volt reálértékben. Ennek jegyében kell a problémákkal foglalkozni, az elégedetlenségeinket megfogalmazn i. Ezután rá szeretnék térni arra a fő problémára, hogy ebben a költségvetésben mi jó, és mi rossz. Jó az, hogy számol azzal a realitással, hogy egy ország csak akkor lehet nyugodt a nagyon alacsony színvonalon kialakult növekedésével, és akkor tudja felgy orsítani vagy megtartani a nem elhanyagolhatóan magas színvonalú növekedési rátát, ha tartja az egyensúlyt. Ebben a vonatkozásban a kormány ígérete, hogy 4 százalék alatt tartja a költségvetés deficitjét, nagyon ígéretes. A másik dolog, ami ígéretes: ha eg y ország eladósodott, és az adósságait az elmúlt évek válságai alatt csak részben tudta csökkenteni, tehát az adósság nyomasztó terheinek egy jelentős része még ma is terheli az országot, az állampolgárokat, akkor tudnia kell, hogy az adósságok törlése, az adósságok nem fizetése, az adósságokkal kapcsolatos kamatterhek vállalása vagy nem vállalása milyen követelményekkel és következményekkel jár. Ha a belföldi állampolgároknak, akik kötvényeket vásároltak, és ezzel hitelezőivé váltak az államnak, nem megfel elő kamatokat fizetünk, akkor a megtakarítási hajlandóságukat alapjában és gyökeresen szüntetjük meg, és tönkretesszük a gazdasági növekedés lehetőségét. Ha a külföldi hitelezőknek nem fizetünk, akkor nem számíthatunk arra, hogy azok friss tőkével megjelen nek az országban, és az ország gazdasági növekedését elősegítik beruházásaikkal. Egy olyan országban, amely fokozatosan, nagymértékben külkereskedelmi hiánnyal él, ahol az export nem éri el az import színvonalát, és milliárdos nagyságrendű a különbség, ann ak bizony külföldi befektetőkkel is számolnia kell, mert enélkül bajban lenne. Örülök annak, hogy ebben a vonatkozásban az itt elhangzott kritikák ellenére a kormány igyekszik racionális politikát folytatni, és tudja, hogy szódavízzel szél ellen nem lehet piros tojást festeni. Ami aggaszt, az más: az aggaszt, hogy a költségvetés nagyon feszített, a kiadások és a bevételek ügyében nagyon sok a probléma. Ennek kapcsán csak egy kérdést szeretnék megemlíteni,