Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2457 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Mielőtt megadnám a lehetőséget a további kétperces felszólalásokra, tájékoztatásként közlöm a tisztelt Országgyűléssel, hogy írásban előre két képviselőtársunk jelentkezett: Kökény Mihály képviselő úr, aki körülbelül másfél órája ül itt a széken, és Gidai Erzsébet képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a lehetőséget Hegyi Gyula képviselő úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban meddő ez a vita. Akit az érdekel és figyeli, hogy mennyi lesz a jövő évi n yugdíja, valószínűleg akkor is érdekesnek tartja, ha esetleg elkeserítő lesz az egész vita döntésekben megnyilvánuló végeredménye. Itt rendszerszerű gondolkodásról és másról beszélnek a tisztelt kormánypárti képviselők. Ez a rendszer, tehát ez a fajta emel és jövőre így is, úgy is megváltozik. Tehát ezért érthetetlen, hogy ebben az évben még miért nem lehet az eredeti rendszer szerint megadni a 20 százalékot, hiszen jövőre úgyis egy másfajta indexálás lép be, amely esetleg alkalmat adna arra, hogy átgondoljá k vagy átgondoljuk az egész emelés mértékét. A másik: Surján képviselőtársam azt mondja, hogy a Hornkormány eredeti tervei szerint milyen emelést adott volna. Pontosan arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előző kormány idején működött egy érd ekegyeztetésnek nevezett mechanizmus. Az információim szerint három hónapig keserűen, dühösen tizenkét vagy nem tudom, hány dühös ember vitatkozott a nyugdíjemelés mértékén. Természetesen az előző kormány sem örömként, kéjjel - ha szabad így kifejezni - ad ta meg ezt a nyugdíjemelést, hanem azért, mert komoly szociális partnerek ezt követelték tőle. Tudomásom szerint több miniszter, államtitkár vett részt folyamatosan ezekben az egyeztetésekben. Annak idején az akkori ellenzéki sajtó még gúnnyal idézte is, h ogy Horn Gyula miniszterelnök egyben az Idősügyi Tanács elnöke is volt. Nem azért vállalta ezt a funkciót nyilvánvalóan, mert rengeteg ideje volt, és nem tudta hol tölteni, hanem mert az előző kormány számára fontos volt, hogy az érdekegyeztetés különböző intézményei között legyen egy Idősügyi Tanács is, amelynek ugyan már nem a miniszterelnök az elnöke, de május óta természetesen azt sem nagyon tudjuk, hogy egyáltalán ülésezike vagy sem. Mindenesetre nem vitatja meg olyan intenzitással például a nyugdíjem elést, ahogy az előző korszakban történt. Nyilvánvaló, hogy semmilyen kormány sem ad szívesen 4050 milliárd forintot a nyugdíjemelésre - illetve szívesen adna, de máshová is kell a pénz , ha azonban a szociális partnerségnek vannak működő fórumai, akkor rákényszerül - akármilyen szívű is. Sajnos ezek a fórumok most hiányoznak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megint nagyon sok a jelentkezés kétperces felszólalásra. Béki Gabriella képviselő asszony következik, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha pontosítunk, akkor tényleg precízen pontosítsunk! Surján képviselőtársamnak igaza van: az előző kormány eredetileg, a nyugdíjreform idején valóban már jövőre tervezte a svájci indexálás bevezetését, azt tudniillik, hogy elszakítja a nettó bérnövekedéstől, és 50 százalékban az árnövekedéshez kapcsolja a mindenkori emelést. Hegyi Gyula képviselőtársam felidézte, hogy ez ellen nagyon sokan szót emeltek, és az érdekegyeztet és folyamatára utalt. Én pedig arra szeretném emlékeztetni a jelenlegi kormánypárti képviselőtársaimat, hogy abban a bizonyos vitában az akkori ellenzék képviselői is egytől egyig felszólaltak ez ellen a terv ellen, hogy mi az egészségügyi és szociális biz ottságban meglehetősen egyetértettünk abban, hogy erkölcstelen dolog mindjárt az első évben, az "együtt nevet" időszakában megváltoztatni a szabályozást. Közösen értük el, hogy legyen elhalasztva egy évvel, és fokozatosan kerüljön bevezetésre, nem is 5050 százalékban, hanem 3070 százalékban induljon ez az átállás. Azt
