Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP
2445 képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítási alapok költségvetéséről készített állami számvevőszéki jelentés azt írja, hogy fes zes költségvetés megvalósítására tesz a kormány javaslatot. Ez a költségvetés azonban a mi véleményünk szerint nem feszes költségvetés, hanem egy fesztelen költségvetés. Fesztelen ez a költségvetés, mert nem számol a világgazdasági válság Magyarországra ne hezedő nyomásaival, súlyos következményeivel. Nem számol azzal, hogy az alapoknál a hiány nem 1999ben jelenik meg először, hanem ez a hiány immár a rendszer elválaszthatatlan kísérő jelensége. Ez a hiány inflációt gerjeszt, a családok helyzetének romlásán túl a rendszer finanszírozási forrásait is rendkívüli mértékben meg fogja majd emelni. Az 1999re tervezett hiány 42 milliárd forintos. Ennek a betarthatósága már csak azért is illuzórikus, narancsízű álom, mert a tbalapok 1998ra tervezett 22 milliárd f orintos vesztesége már most, 1998 október végén a 99 milliárd forintot meghaladja. Az év végére feltehetően 130150 milliárd forintos hiány fog kialakulni. Amennyiben - márpedig ezt látjuk - a feltételek nem változnak, akkor a '99re tervezett hiány 40 mil liárdos mértéke nem lesz tartható. Ez tulajdonképpen a költségvetés pongyola stílusára utal, ezen feltétlenül javítani kell a kormányzatnak. A tbalapok költségvetésének készítői az elmúlt két évtized óta uralkodó neoliberális gazdaságpolitika bűvöletében élnek. Nem veszik vagy nem akarják észrevenni azt, hogy a neoliberális gazdaságfilozófia által sugallt szociális és gazdaságterápia iránti bizalom szerte a világban megrendült. Fel vane készülve a világgazdasági válság Magyarországot érintő részének kivéd ésére a tbrendszer? Vagy fel vane egyáltalán arra készülve, hogy az új nyugdíjreformkoncepciót, az egészségügyben zajló változási folyamatokat le tudja vezényelni, keresztül tudja vinni? Az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat alapján az nyilatkozhat ó felelősséggel, hogy erre a felkészülésnek még a legapróbb jelei sincsenek meg, s tulajdonképpen mondhatnám azt, hogy a pótköltségvetés készítésének nem fél év múlva lesz majd itt az ideje, hanem arról van szó, hogy ezt a költségvetési törvényjavaslatot m ár most át kellene dolgoznia a kormánynak. (10.40) A kimutatott tbhiány nem 42 milliárd forint, hiszen a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatti járulékkiesés pótlására a központi költségvetéstől 82 milliárdot kapnak a tbalapok az ellátások fedezetére. A vagyongazdálkodásból, illetve a tbalapok vagyonának eladásából 39 milliárdos bevételre számít a tb úgy, hogy tulajdonképpen még a rubrikák sincsenek kitöltve a költségvetési törvényjavaslatban, hogy miből származna ez a 39 milliárdos bevétel. Így tulajdon képpen látható az, és sajnos ez a törvényjavaslatban is megjelenik, hogy erre úgymond az Országgyűlés majd kötelezze a tbt, hogy ezt a vagyont '99re eladja; '99 végére úgymond vagyontalan legyen a társadalombiztosítási alapok rendszere. Tulajdonképpen mi a magunk részéről ehhez a felhatalmazást nem adjuk meg, mert azt mondjuk, ha levágunk egy aranytojást tojó tyúkot, akkor az a továbbiakban nem fog aranytojást tojni. Kérem szépen, a társadalombiztosítási alapok vagyonának pont az lenne a célja, hogy az el látásra szoruló nyugdíjasokat, egészségügyi ellátásra igényt tartókat ennek a vagyonnak a gyarapodása, ennek a vagyonnak a hozadéka valahogy preferálja. Könnyen átlátható az, hogy a 42 milliárdos deficit már ezen két tételből kifolyólag is 150160 milliárd forint fölé ugrik fel. Dicséretes dolog, hogy a jövedéki adóból történő átcsoportosítás, még ha szerény mértékben is, de 27 milliárd forinttal javítja a pozíciókat. A kintlevőségek behajtásából eredő járulékbevétel 45 milliárd. Ugyancsak fenntartásokkal f ogadható ez az érték, hiszen néhány héttel ezelőtt szóltam arról, hogy az APEH, az adóhatóság behajtási teljesítményfoka 23 százalék körül mozog. Elképesztő, hogy még a mai napig sem tudjuk azt, hogy a tbnek mekkora mértékű és milyen összetételű kintlevő sége van. Ha igaz ez a 23 százalékos behajtási fok, akkor miért lenne nagyobb a tbnél, ha az APEHnél is tulajdonképpen csak ilyen 23 százalékra taksálható? Akkor bizony itt több száz, akár ezer milliárdos kintlevőség is lehet, ami súlyos. Ennek az ered etét, az összetételét feltétlenül meg kellene vizsgálni.
