Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF
2441 mind a koalíciós kormányprogramban a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, lehetőség szerinti emelését tűztük ki célul. Tettük ezt annak ismeretében , hogy tudtuk, az önök által múlt évben elfogadott nyugdíjtörvényben lefektetett emelési mérték gazdaságilag nem volt megalapozott. Ezt a népességtudományi kutatóintézet szakértőjének elemzése is alátámasztja. Korrekt módon elismeri, hogy a múlt évben kész ített úgynevezett nyugdíjprognózis kiinduló adatai módosultak. A tervezettnél magasabb lett az átlagkeresetek növekedése 1997ben és 1998ban, s nagyobb lett a nyugdíjemelkedés üteme az idei évben. Azaz magasabb bázisról kell a jövő évi emelést illetően ki indulni. A leglényegesebb eltérés azonban az volt, hogy a tervezetthez képest jóval többen választották az új nyugdíjrendszert, azaz léptek be a különböző magánnyugdíjpénztárakba. Az idei évben 6700 ezer fő belépésével számoltak. Ezzel szemben a vegyes ny ugdíjrendszert választók száma ez év júniusában elérte az 1 millió főt, és a pénztárfelügyelet prognózisa szerint az év végére ez a szám 1,2 millióra, 1999 végére várhatóan 1,41,5 millióra növekszik. A vegyes nyugdíjrendszerbe lépők kalkuláltnál jóval nag yobb száma több tízmilliárd forint bevételkiesést okoz a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. Ez az alapvető oka annak, hogy nem tudjuk még jobban növelni a nyugdíjak vásárlóértékét. Soha nagyobb csalódás ne érje az állampolgárt, mint az, hogy mindenkori kormánya betartja választási ígéreteit! A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése a bevételi oldalon keresztül érinti a vagyongazdálkodás kérdését is. A működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek kivételével a társadalombiztosítás vagyonát 1999. december 31éig érté kesíteni kell. Az előterjesztő által önmaga részére meghatározott határidő azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egy év múlva ilyenkor már nem kell ezzel a hosszú évek óta húzódó problémával foglalkoznunk, s megnyugtató választ kapunk az Állami Számvevőszék e tétellel kapcsolatban megfogalmazott kérdéseire, aggályaira is. Összefoglalva a Nyugdíjbiztosítási Alap jövő évi költségvetésével kapcsolatos véleményünket: annak megvalósulására reális esélyt látunk, és támogatjuk. Az egészségügyi alap költségvetését ill etően már nem vagyunk ilyen optimisták. Az alap hiányát 41,6 milliárd forintra tervezték, de jelenleg úgy látjuk, komoly esély van arra, hogy a hiány ennél több lesz. Látszólag nincs gond, hiszen a foglalkoztatók által fizetendő járulék 949,8 milliárd fori nt összege az Állami Számvevőszék szerint is megalapozottnak tekinthető. Az egészségügyi hozzájárulás tervezett 171,7 milliárd forintos bevétele azonban a megnövelt összegű tételes egészségügyi hozzájárulás ellenére sem biztos, hogy teljesül. Legalábbis er re utal, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás az idén is lényegesen kevesebb bevételt eredményez a tervezettnél. Erre tekintettel meggondolandónak tartjuk, hogy miután ez a bevételi elem szolgál a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők természetbeni egészségügyi ellátásának fedezetéül, vajon nem lennee célszerűbb ennek az ellátásnak a fedezetét konzekvensen a központi költségvetés e célra szolgáló járulékfizetésével rendezni. Az egészségügyi alap a jövő évben gyógyítómegelőző ellátásra 350,2 milliá rd forintot tervez, amely több mint 51 milliárd forinttal, azaz 17,2 százalékkal magasabb az idei évinél. Ezen belül 20 százalékot meghaladó a növekedés a védőnői szolgálat, az anya, gyermek- és ifjúságvédelem, a fogászati ellátás és gondozóintézeti gondo zás tekintetében. A törvényjavaslat 5. §ának (2) bekezdése szerint a gyógyítómegelőző ellátásra előirányzott összeg tartalmazza az egészségügyi ellátások személyi juttatásait és járulékait, ide értve a 13. havi illetményt, valamint az ügyeleti díj tárgyé vi kiadásait és a dologi kiadásokat is. Őszintén be kell vallanom, nem tudtunk olyan matematikai modellt felállítani, amely ezt igazolta volna. Az Állami Számvevőszék nagyobb sikerrel járt e téren, mert véleményük szerint a közel 7 milliárd forint zárolt ö sszeg beszámításával megvan a fedezet az előbbiekben részletezett tételekre. Az egészségügyi alap költségvetésének egyik legkritikusabb része a gyógyszertámogatás kérdése. Az 1999. évre tervezett gyógyszertámogatás 122,9 milliárd forint lenne, mintegy 20
