Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a Fidesz
2427 be ezen a címen, mint ami a költségvetésben szerepelt. A második évben - ami most van egyébként - kiderült, hogy a befizetések elmaradása nem nagyobb, mint bármi más befizetés elmaradása; úgy tűnik, a magyar gazdaság hozzászokott, elfogadta ezt a formát. A költségvetés előterjesztése során én örültem volna, ha ez a 2100 forint nem vált ozik. Végül a különféle tárgyalások és megfontolások amellett szóltak, hogy ezt az összeget mégis meg kell emelni - így vált lehetővé a 6 százalékos járulékcsökkentés. S akkor az a kritika fogalmazódott meg - bizonyos fokig kormánypárti szakértők és ellenz éki képviselőtársak, szakértők körében is , hogy ez azokat a kisjövedelemtermelő és alacsony bérrel foglalkoztató vállalatokat fogja ellehetetleníteni, amelyeknek a fölvirágoztatása mindannyiunk közös érdeke. Tisztelt Képviselőtársaim! Számoljunk egy kic sit, miről is van szó! 1500 forinttal emelkedik ez a hozzájárulás, ez 1500 forint többletteher. Vegyünk egy 20 ezer forintos bruttó bérrel foglalkoztatott embert, aki után 1200 forinttal kevesebb tbjárulékot kell fizetni, mint eddig; ebben az esetben tehá t az a bizonyos teher, amely, úgymond, padlóra küldi a vállalkozást, mindössze havi 300 forint! Elképzelhetőe, hogy egy vállalkozás sikere egy 20 ezer forinton foglalkoztatott munkatárs havi 300 forintos többletterhén áll vagy bukik? Vajon, ha ez tényleg igaz, akkor nincse ezer más ok a gazdaságban, amely ezt a vállalkozást el fogja lehetetleníteni? Én azt gondolom, hogy van. Ráadásul nézzük meg ugyanezeket a számokat egy 30 ezer forintos, még mindig messze az átlagbér alatt kereső dolgozó esetén, és akko r azt látjuk, hogy már 300 forint többlet marad ebben a vállalkozásban ez után a dolgozó után a megindult járulékcsökkentési program keretén belül. Kedves Képviselőtársaim! Én, miután ezeket a számításokat elvégeztem, a magam részéről azt gondolom, nincs a rról szó, hogy a kisvállalkozások és rosszul kereső vállalkozások tönkretételének programjával állnánk itt szemben. Ráadásul a költségvetés működteti, sőt megemelt kerettel működteti azt a mechanizmust, amely bizonyos esetekben, bizonyos kör számára kompen zációs lehetőséget is biztosít. Azt remélem, hogy a társadalombiztosítási költségvetés, illetve a mögötte lévő járulékbefizetési változások nem fogják egyetlen vállalkozásunkat sem tönkretenni. De az is következik mindebből, hogy mindazok a vállalatok, ame lyek az átlagbér körül vagy afölött fizetik a munkatársaikat, amelyek tehát erősek, amelyek képesek arra, hogy új értéket termeljenek, azok olyan helyzetbe kerülnek, hogy jelentős megtakarításaik maradnak a megindult járulékcsökkentési program keretében. E z az a hatás, amit nekem, ennek az egészségügyi hozzájárulásnak a korábbi kritikusának el kell ismernem, és ilyen formában támogatni lehet és szükséges ezt az elgondolást. Ha a sok százezer magyar vállalkozásnak csak a fele erősödik meg annyira, hogy egy, azaz vállalkozásonként egy új munkatársat tud fölvenni, ebben az esetben megszűnne a magyar munkanélküliség mint probléma, és Harrach Péter miniszter úr a portfóliójának a felét meg is szüntethetné. Én ezt nagyon kívánom neki; attól félek, a következő évbe n ez azért még nem fog megtörténni, de hogy jó irányban mozdultunk el ebben az ügyben, azt hiszem, ez egészen biztos. Fölmerül akkor tehát a másik kritika: ha ilyen mennyiségű pénzt hagyunk ott a vállalatoknál, akkor hogyan lesz nyugdíj Magyarországon, hog yan fog működni az egészségügy? Az egyik legnagyobb örömöm a köztársaság egész idei költségvetését illetően - most tehát beleértem a költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést is , hogy ez a költségvetés nemcsak hat a társadalomra, hanem nagyj ából sejti is, hogy ezek a hatások mit fognak eredményezni, és próbál számolni is velük, például egy járulékcsökkentés esetén adott esetben a befizetési morál bizonyos fokú növelésével. Én valóban a szürkegazdaság fehéredését várom ettől a lépéstől; érdeke ltté is lehet tenni a törvényes gazdaságban az embereket. Természetesen lehet, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyek részben a már említett dolgozónkénti néhány száz forintos, de sok dolgozó esetén azért mégis jelentős tehernövekedésre nem úgy reagálna k, ahogy azt várnánk tőlük, hogy a szürkegazdaságból a fehérbe mozdulnak el, hanem ellenzéki képviselőtársaim jóslatai alapján éppen a feketegazdaság felé fordulnak a szürkéből, ott próbálják megkeresni a maguk kitörési pontját. Ezt kizárni ez a törvényjav aslat természetesen
