Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2419 törvényjavaslat még nem számolhatott ezzel, mivel a tisztelt Ház a benyújtást követően döntött úgy, hogy az 1999. évben nem emelkedik a magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke. Az élőmunka közterheinek csökkentésével, a nyugdíjreform keretében vállalt kötelezettségekkel és a kormány egészsé gpolitikai elhatározásaival is összefüggésben 1999ben jelentősen növekszik a központi költségvetés tehervállalása a társadalombiztosítás finanszírozásában. Az ez évi 31,4 milliárd forint támogatás a jövő évben összességében 143,2 milliárd forintra emelked ik. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapján 112,4 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 30,8 milliárd forint jelenik meg. Az Egészségbiztosítási Alapnál megjelenő költségvetési támogatással az 1999. évi költségvetésben megvalósul az a kormányprogramba n szereplő elképzelés, miszerint az egészségkárosító cikkeket terhelő bevételekből az államnak célszerű hozzájárulnia az egészségügyi kiadásokhoz. A fokozódó állami szerepvállalás, a kincstári működés azok a garanciális elemek, amelyek a társadalombiztosít ás biztonságos működését hosszabb távon is megalapozzák. Ennek tudatában döntött a kormány a társadalombiztosítás vagyonáról úgy, hogy célul tűzte ki annak az 1999. év végéig történő értékesítését. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási költségveté s meghatározó kiadási tétele a nyugdíj. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási főösszegét a benyújtott javaslat 914,7 milliárd forintban határozta meg, ami az 1998. évi előirányzatnál 18,3 százalékkal nagyobb. A jövő héten kezdi meg a tisztelt Ház a társadalom biztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Nem megelőlegezve az ezzel kapcsolatos vitát, úgy gondolom, már most el kell mondani, hogy a kormány az 1999. évben is biztosítani kívánja a nyugdíjasok ellátása reál értékének megőrzését. Sőt, az alacsony nyugellátásoknál ezt jelentősen meghaladó lépésre is sor kerül, hiszen az öregségi nyugdíjminimum alatti ellátásoknál az emelés mértéke 25,5 százalék. Ezzel megvalósulhat az ugyancsak évek óta ígérgetett intézkedés, h ogy a kormány lépéseket tesz az alacsony ellátások emelésének érdekében. A nyugdíjemelés többletkiadása mellett a költségvetés fedezetet biztosít a nyugdíjasok számának növekedése miatti kiadásokra is. A gyógyítómegelőző ellátás, támogatás előirányzata 35 0,2 milliárd forint, az előző évinél 16,7 százalékkal nagyobb. A költségvetés tervezésénél figyelembe vett gazdasági növekedés esetén tehát az egészségügy területén is lehetőség nyílhat a szakmai színvonal javítását elősegítő fejlesztések befogadására. Az első félévben ennél csak szerényebb, 14,3 százalékos többletkiadással lehet számolni. Ez az előirányzat is fedezetet nyújt azonban a bérek 13,6 százalékos emelésére, a dologi színvonal tartására és néhány, az ellátóképesség megőrzése szempontjából szüksége s fejlesztés indítására. Az egészségügyi hozzájárulás új szabályozása alapján 1999től ismét megjelenik az 1997ben megszüntetett finanszírozási elv, miszerint az egészségügyi szolgáltatások költségeinek fedezetéhez az állam is hozzájárul azok vonatkozásáb an, akik szolidaritási alapon, külön fizetési kötelezettség nélkül jogosultak egészségügyi ellátásra. Az állami hozzájárulás oly módon történik, hogy a központi költségvetés az egészségügyi hozzájárulásból származó bevételeket a szolidaritási alapon jogosu ltak költségeihez történő hozzájárulásként adja át az Egészségbiztosítási Alap számára. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy elindul az az évek óta halogatott reformfolyamat, amely megakadályozza a gyógyszerkiadási előirányzatok tú llépését, ugyanakkor a szociálisan rászorultak számára továbbra is biztosítja a szükséges gyógyszerekhez való hozzájárulást. A működési kiadásoknál a központi költségvetés tervezési jellemzői érvényesülnek. A társadalombiztosítási, igazgatási szerveknél 5 százalékos béremeléssel számolunk. A dologi kiadások a költségvetési szerveknél nagyobb mértékben, 11 százalékkal emelkednek. Összefoglalva: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetési törvényjavaslatának súlypontjai, alapvető jellemzői a következők szerint emelhetők ki:
