Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
2410 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. 9 perc 40 másodpercet használt fel a képviselő úr. És akkor, elnézést kérek, egy gyors számolás: maradt 2 perc 10 másodperc a Fidesz részére, 1 perc 50 máso dperc az MSZP részére. Kérdezem a tisztelt frakciókat, kívánnake szólni. (Göndör István jelzi hozzászólási szándékát.) Göndör István képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szá munkra a mai nap tanulsága nagyon röviden a következő: a törvényjavaslat tartalmában változatlanul lényeges eltérés van a kormánypártok és az ellenzék képviselői között a gazdaság rövid és hosszú távú célja és lehetőségei összhangjának megítélésében, az ön kormányzati feladatok és források összhangjában. Úgy érezzük, hogy itt nem közeledtek az álláspontok. A területfejlesztésről és infrastrukturális beruházásokról és forrásokról, a bérből, fizetésből élők helyzetének és a szegények pozíciójának javításáról, sajnos, nem közeledett az álláspontunk. Az agrárium versenyhelyzetének javítása az európai uniós csatlakozásra - ahogy az utolsó pillanatban is a képviselő urak vitatkoztak, azt hiszem, hogy Csatári úr nem veszi zokon, ha azt mondom, az ő gondolataival kel lene valahol továbbmenni, hogy békét az agráriumban. És nem a működők szétverésével kellene önmagunkat helyzetbe hozni, hanem most már nem különbséget tenni az állami, a szövetkezeti és a magán- vagy családi gazdaságok között. Azért örömünkre szolgál az, h ogy néhány kérdésben kialakulhatott már közöttünk érdemi vita. Ebből hadd vonjam le azt az optimista következtetést: ugyan nagyon csekély esélyt, de látok esélyt arra, hogy néhány kérdésben kialakulhat közöttünk kompromisszum, és lehetséges módosító javasl atokkal javítani. Erre fogunk törekedni a következő napon. A bevezető mondatom: Fónagy államtitkár úrhoz hadd mondjam, én megértem a felháborodását, de ez az élet rendje, hogy mindig azok kapják a nehéz kritikát, akik jelen vannak. Köszönöm a türelmüket. E LNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönjük, képviselő úr. Varga Mihály államtitkár úrnak adom meg a szót. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap is a vitanap végén Nagy Sándor mondott néhány szót, ma ez Göndör István képviselőtársamnak jutott, hogy a legnagyobb ellenzéki frakció részéről összegezze a vita tanulságait. Most engedje meg, hogy válaszoljak néhány szóban arra, amit felvetett. Azt gondolom, a vitához valóban arra van szükség, hogy ne monomániásan mondjuk ugyanazokat az érveket akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról. A vitához arra van szükség, hogy néha vegyük figyelembe azokat a tényeket vagy azokat a külső körülményeket akár, amelyek ennek a költségvetésnek a paraméterei t és a tényszámait megadják. A képviselő úr itt mondott néhány területet, amelyben úgy gondolja, hogy érdemi előrelépés nem történt. Nézzük! Bérből és fizetésből élők: ennek a kérdésnek, azt gondolom, hogy a legnagyobb részét az adótörvényekben már a parla ment tárgyalta. Kormánypárti oldalról elhangzott - ezt meg tudom erősíteni , hogy a családtámogatási rendszerben valóban próbálunk olyan lépéseket tenni, amelyek főként a gyermeket nevelőket hozzák kedvezőbb helyzetbe a következő esztendőben. Agrárium ter ületén: azt a képviselő úr sem vonta kétségbe, hogy a kormányzat kiemelt területnek tekinti az agrárágazatot, erre a lehetséges forrásokból jócskán ad a következő esztendőre. Jóval reálérték felett fog nőni az agrártámogatások összege. Az már egy más kérdé s, hogy a szerkezet hogyan változik az agrártámogatási rendszereknek, de azt hiszem, ha ezt össze tudjuk kapcsolni egy vidékfejlesztési programmal, akkor ez a megemelt támogatás nem lesz hiábavaló.
