Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁSTHY TAMÁS (Fidesz):
2402 Ez a nagy szakértelmet és a távlatokban gondolkodás képességét igénylő feladat azonban nem nélkülözheti a célkitűzések megvalósítására képes ember és társada lom tenni akarását, tehetségét, elszántságát és sokszor áldozatvállalását a célok elérése érdekében. Ezért a költségvetés önmagában csak számsorok és számoszlopok egymással szervesen összefüggő halmaza, mely feltételezi az alkotó életerős, sorsát irányítan i akaró és irányítani képes társadalmat. Ez a társadalom, Magyarország népe adott felhatalmazást és megbízást 1998ban a polgári kormánynak, hogy hosszú évek alatt kimunkált programja alapján lásson hozzá a polgári Magyarország megvalósításához, s e munkáj a során a jelen nemzedék sorsának, életminőségének érzékelhető, folyamatos javulása mellett egy pillanatra se tévessze szem elől a jövőt, ne mondjon le az Európai Unióval konform, modern Magyarország megteremtéséről. E célok értelmezése, szakaszokra bontás a után készült el az 1999. évi állami költségvetés. A célok azonban korábban voltak ismertek, elhatározottak a kormányprogramban, mint a valós lehetőségek, főként az ország állapota, megismerésre kerülhettek volna. Egyik oldalon az országban tapasztalható gazdasági élénkülés reális okot adott egyfajta józan optimizmusra, de az időközben napvilágra került mintegy 300 milliárdos hiány - Postabank, társadalombiztosítási, egyéb ügyek - s az 1998ra már folyamatban lévő költségvetés megvalósítása a kormányprogra m ütemezésének is meghatározójává váltak. Ilyen körülmények között került sor az 1999. évi költségvetési tervezet elkészítésére, s a nem várt nehézségek, problémák, természeti katasztrófák ellenére egyetlen korábbi célkitűzéséről sem mondott le a polgári k ormány, hanem a már eddig megvalósításra került programpontok mellett az ország lehetőségeit messzemenően figyelembe véve határozta meg a prioritásokat. A reális helyzetértékelés alapján is tartalmazza a költségvetés az 5 százalékos gazdasági növekedést, a z infláció szintjének 1011 százalékon tartását, s az átlagkeresetek 13 százalékos növekedését, amely sok év után most először a reálkeresetek emelkedését is lehetővé teszi. Az államháztartás tervezett hiánya 3,95 százalék, mely a korábbi hiányok és kamato k finanszírozásával áll összefüggésben, s európai összehasonlításokban is elfogadható. Gazdaságpolitikai célkitűzéseinkben továbbra is az állam szerepének újrafogalmazása került a középpontba. Ennek értelmében 0,8 százalékkal csökken a jövedelemcentralizác ió és 1,8 százalékkal az újraelosztás. Csökkennek az élőmunkát terhelő járulékok és költségek, és az új adójogszabályok és az adóbeszedés hatékonysága következtében növekvő adóbevételekkel számolunk. Nem mond le a költségvetés a kormányprogramban megfogalm azott egyetlen célkitűzéséről sem. Kiemelt terület marad a családok támogatása, a kulturális kiadások elsődlegessége, a humán tőke, az egészségügy fejlesztése, a közbiztonság erősítése, növekvő támogatottsága, a vidékfejlesztés hangsúlyos szerepe, s mindez együttesen is segíti a kiemelt feladatként is megjelenő euroatlanti csatlakozást. Ugyanakkor elővigyázatosan számol ez a költségvetés az előre nem várható események és kedvezőtlen folyamatok hátrányos gazdasági következményeivel, ezek ellensúlyozására mi ntegy 40 milliárd forint nagyságrendben 1,9 százalékos tartalékot képez, zárolási lehetőséggel számol. Számomra mint gyakorló polgármester számára különösen fontos, időszerű és megnyugtató törekvésnek tűnik az önkormányzatok finanszírozása terén tapasztalh ató újszerű megközelítés. Miközben a költségvetés számol a privatizációs folyamatok befejeződésével és az ebből adódó jelentős önkormányzati bevételkieséssel, egyre inkább figyelembe veszi a különböző önkormányzat nagyon eltérő gazdasági teherbíró képesség ét. Ilyeténképpen a tervezett 15 százalékos szjavisszaosztás mellett - vagy éppen annak ellenére - az adóerőszámításon alapuló kiegészítő támogatás képes lesz tompítani az önkormányzati jövedelmekben, bevételekben tapasztalható aránytalanságokat és a leg több esetben véletlenszerű helyzeti, gazdasági vagy földrajzi előnyökön alapuló különbségeket. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az 1999. évi költségvetés még nem számol az önkormányzati finanszírozás várható és nagyon időszerű reformjával, melynek számos célkitűzése mellett számomra a legfontosabb feladata kell hogy legyen a vidékfejlesztés, a kistelepülések, aprófalvak
