Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2327 területfejlesztés költségvetésben megjelent tételeinek, azok fogalmainak területén sajnos nagyon jelentős zűrzavar uralkodik. Először hadd mondjam meg, hogy maga az irányítás az, amelyik lehet, hogy nagyon jó szándékkal, de teljes mértékben szétesett, és az elfogadott törvény alapvető szellemével szembemenetel. Van ágazati irányítás egy minisztériumban, van egy politikai irányítás a kancelláriában, van a kancelláriában egy törvényi refera túra jellegű irányítás, ezen kívül van egy pénzügyi irányítás, hiszen nagyon jelentős hányadban nemzetközi segélyekből és támogatásból van a területfejlesztés pénzügyi alapja kikerekítve, és ezen kívül megjelent a Gazdasági Minisztérium statútumában is ugy anez a feladat. Tehát egyszer az irányítás szintjén megszűnt az a koordinatív, együttműködő, összefoglaló, összefogó tevékenység, ami az előző évek fejlődési folyamatából a folyamatosságot jelképezné. Ezenkívül sajnos alapvető fogalmi zűrzavar uralkodik. N agyon sajnálom, hogy nem először kell elmondanom, és tényleg félelmetesnek érzem, hogy senki sem fogja ezt a lapot, de a vidékfejlesztés fogalma a minisztériumban - szemben a területfejlesztés általános gyűjtőfogalmával - olyan, mintha az "almá"val helyet tesítenénk a "gyümölcs" kategóriáját. Szeretném megkérdezni, hogy akkor "gyümölcs" alatt mit értünk... A probléma az, hogy az egész világon, de Magyarországon is - hadd ne hivatkozzak vissza nagyon jelentős írókra, Erdei Ferencre és másokra, akik definiált ak a vidékfejlesztés fogalmát - a vidékfejlesztés része a területfejlesztésnek, nagyon jelentős, elengedhetetlen része, de része! Ehhez képest a magyar költségvetésben 1999re vonatkozóan az a fogalom, hogy "területfejlesztés", meg sem jelenik. Ha nagyon k onkrét akarnék lenni, azt mondanám, hogy az iparfejlesztés, a szerkezetátalakítás kérdésköre, a vállalkozási övezetek, az ipari parkok kérdésköre, a komplex elmaradottság kérdésköre, a munkaerő, a válságkörzetek, ezek mind nem jelennek meg komplexen, hanem megjelenhetnek mint az agrárium fejlesztésével összefüggő, nagyon jelentős és nagyon szép, de mégiscsak ehhez képest egy sokkal szűkebb feladat. (11.50) Tehát azt gondolom és azt javasolom, tegyük tisztába és rendbe a költségvetésben a fogalmakat, hogy tu djuk, mi alatt mit érthetünk, magyarul: egy pénzeszköz mire használható föl. Ez nem egy lényegtelen kérdés, legalábbis az én megítélésem szerint. Ebből adódóan tehát egyetértek mindazokkal, akik szemléletváltást igényelnek, de szemléletváltást elsődlegesen a folyamatosság jegyében és annak végrehajtása érdekében. Ugyancsak ehhez tartozóan a költségvetésben van egy nagyon jelentős fogalmi hiány: a nemzeti fejlesztési program, területfejlesztési nemzeti program hiánya. Megjelenik ebben az agrárfejezetben és m int később meglátja az ember, az indokló részekben, igen, az agrárium fejlesztési programja - de nem jelenik meg a területfejlesztésé! Tudnunk kell, hogy minden különösebb Európára figyelés nélkül egy országnak rendelkeznie kell - különösen akkor, amikor r egionális fejlesztésekben gondolkodik - összefoglaló, olyan nemzeti területfejlesztési programmal, amely irányítja, koordinálja a regionális, megyei, települési, bármilyen más fejlesztési és rendezési tevékenységet. Ennek a csírája sem, a fogalma sem jelen ik meg, egy fillér erre a célra nincsen előkészítve ebben a költségvetésben! Azt lehetne mondani: nézzük meg, vannak itt célfeladatok, hívják azt vidékfejlesztésnek, területfejlesztésnek, de vannak ilyen jellegű pénzeszközök. Ezzel szemben azt kell mondano m, tisztelt parlament, hölgyeim és uraim, hogy ez a költségvetés, amire vonatkozóan a miniszterelnök úr is a héten a kisgazda frakcióülésen azt mondta, hogy jelentős többletforrásokkal rendelkezik, azt mondta a miniszter úr is, hogy többletforrásokkal rend elkezik, ez sajnos nem igaz. A területfejlesztés területén 4,6 milliárd forint fejezeti előirányzattal és 7 milliárd forint elég bizonytalan privatizációs bevétellel számol, ami 1998hoz, a jelenlegi évhez képest 7,4 százalékos növekmény, ami azt jelenti, hogy a területfejlesztésre fordítható összegek nagyságrendje nem őrzi meg az 1998. évinek a reálértékét sem. De ez sokkal súlyosabb annál, hogy ennek a pénzeszköznek a belső kerete pontosan
