Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
2314 ves zik, ami idegen ettől a rendszertől, képlettől, s így azt gondolom, ez a képlet is olyan zavarossá és bonyolulttá válik, hogy ebben a rendszerben alkalmazhatatlan. Ha már a normatívákról beszélünk, akkor azt is meg kell jegyezni, hogy egyrészt az önkormány zatok úgynevezett szabad pénzei a személyi jövedelemadóból helyben maradó pénzek voltak, másrészt a normatívák. Annak ellenére, hogy minden normatíva mögött egy feladat jelenik meg, de miután ezek szabad felhasználásúak voltak, számítási technikának, számí tási alapnak használtuk az elmúlt években. Most ezek a normatívák is elkezdenek kötötté válni, és kialakul egy olyan önkormányzati költségvetés, amelyben az önkormányzatok mozgástere teljes mértékben leszűkül és beszűkül. Egy olyan kérdésről is beszélni ke ll, amely szintén nem jelenik meg ebben a költségvetésben, de az önkormányzatokat százmilliárdos nagyságrendben érinti: ez az úgynevezett gázvagyon kérdése. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az önkormányzatokat megilleti a gázvagyonból még meg nem kap ott rész. A költségvetés egyetlen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormány hogyan kívánja ezt kezelni a következő évben. Ez becslések szerint 90100 milliárd forint közötti összeg, amely óriási pénz, és az önkormányzatok a költségvetésük össz eállításánál természetesen e költségvetés ismeretében sem fognak tudni ennek a vagyonnak a mennyiségével számolni. Beszéltek itt már előttem képviselőtársaim arról, hogy nem történt érdekegyeztetés. De nemcsak érdekegyeztetés nem történt a költségvetés öss zeállítása kapcsán, hanem modellszámításokat sem láttam, és azt gondolom, képviselőtársaim többsége nem találkozott olyan számításokkal, amelyek a beterjesztett költségvetés hatásait vizsgálták volna meg, mondjuk, településtípusonként, településkategóriánk ént. Milyen hatással van a beterjesztett költségvetés a kisebbnagyobb településekre vagy a nagyvárosokra? El szokott itt hangzani és egy interpellációban a tegnapi napon is hallottuk, hogy ez a kormány a kistelepülések, a vidéki önkormányzatok támogatásár a rendezkedett be; erről beszélt előttem ma reggel Torgyán József miniszter úr is. Elvégeztem egy számítást a költségvetés számai alapján: hát ez nem azt tükrözi, hogy ez a kormány a vidéki kistelepüléseket fogja támogatni! Említettem, hogy az önkormányzat ok forrásnövekedése 9 és 10 százalék között van, ezen belül a kistelepülések forrásnövekedése 8,52 százalékkal növekszik; a városoké ennél 12 százalékkal jobban, és egyedül a megyék azok, amelyeknek a forrásai 17 százalékkal nőnek. Ez az átlag adja ki a 89 százalékos növekedést. Összességében, kedves képviselőtársaim, megállapíthatjuk, hogy ez a költségvetési előterjesztés nem az önkormányzatbarát költségvetési előterjesztés kategóriájába tartozik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ é s az MSZP padsoraiban.) (10.50) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr hozzászólását. Latorcai János képviselő úr nincs a teremben, kérem az ő nevét törölni! Hargitai János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, kétperces hozzászólásra kért lehetőséget. Képviselő úr! DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Wekler képviselő úr átfogóan elemezte az önkormányzatok helyzetét. Van néhány állítása, amivel volt önkormányzati tisztségviselőként is egyet tudok érteni, azonban három állításával kapcsolatban nagyon röviden hadd fejthessem ki a Fidesz álláspontját. Az egyik, amivel a mondandóját kezdte: az önkormányzatok megítélése. Úgy fogalmazott, hogy ez a kormány nem önkormányzatbarát. Én azt mondanám, ez kétségtelen, hogy a költségvetésben az önkormányzatok nem tudnak olyan prioritást élvezni, mint bizonyos más területek, mert egyszerűen nem jut mindenre forrás.
