Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2307 Természetesen ez egyes önkormányzatokra nem igaz, hiszen a kicsi önkormányzatok kicsi költségvetésénél meg a nagy önkormányzatok nagyobb költségvetésénél ez a szám pontosan nem jön ki, de átlagban egy önkormányzatot ennyi el vonással érint ez a költségvetés. Ez olyan, kedves képviselőtársaim... - és erről a kormány akar majd dönteni, tehát ez a zárolás úgy történik meg, hogy nem az Országgyűlés, nem törvény, hanem a kormány majd eldönti, hogy ezt a zárolt összeget mire fordítj a. Megítélésünk szerint ez is törvénysértő. És ez pontosan olyan - ezt a példát kezdtem el az előbb mondani , mintha egy család úgy látja a következő évét, hogy érdemes lesz itt egy kicsit takarékoskodni, mert nem tudja, mekkora lesz a család bevétele év végéig, és ezért az egész család minden egyes tagját spórolásra ösztönzi, az apukát, anyukát, gyerekeket, nagymamát, és a család elfogadja ezt a döntést, és így jár el egész évben, spórol, takarékoskodik. Majd amikor október tájékán kiderül, hogy mégiscsak jobban alakultak a dolgok, és nem következett be az a pesszimista fejlemény, amire számítottak, akkor a családfő egyedül úgy dönt: majd ő eldönti, mire fordítja ezt a pénzt, nem a család egésze, aki ezt megspórolta, hanem majd a családfő egyedül, s ha mon djuk, ő úgy dönt, hogy ezt kellemesen akarja elkölteni, és egy ifjú hölggyel elutazik két hétre a Bahamákra, akkor ez számára biztosan kellemes döntés, de az egész családot nem valószínű, hogy ugyanígy érinti, és nem valószínű, hogy találkozik a családtago k szándékával. A harmadik tétel, amellyel azt bizonyítom, hogy önkormányzatellenes ez a költségvetés, a köztisztviselőket érinti. Ez a költségvetés befagyasztja a köztisztviselői bértáblát. Az igazgatási feladatok normatívája, amiből többek között finansz írozni kéne a helyi önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők bérét is, csökken a '99es költségvetésben, és a bértábla, ami kikényszeríthetné ezt az egyébként forrással nem rendelkező fizetésemelést, be van fagyasztva, nem ad ilyen garanciát a helyi önkormá nyzatoknál dolgozó köztisztviselőknek. Egyébként másoknak sem, de őket érinti ez súlyosabban, hiszen a kormány a saját bokoralját már kistafírozta ilyen szempontból. A Miniszterelnöki Hivatalnál például az újonnan belépett köztisztviselők már megkapták azt a 40 százalékos növekményt, amely állami vezetői juttatásként a részükre jár. Ez egyébként azzal járt, hogy ma megduplázódott az állami vezetői juttatásban részesített miniszterelnöki hivatali alkalmazottak és köztisztviselők száma. Azt gondolom, hogy eze n majd el fognak gondolkodni azok a köztisztviselők is, akik egyébként nap mint nap találkoznak az állampolgárokkal a helyi önkormányzatoknál, és akik az állampolgárok mindennapi ügyeit érintő dolgokban dolgoznak a polgármesteri hivatalokban. Végezetül neg yedik tételként a leginkább önkormányzatellenes tétele ennek a költségvetésnek a pedagógusok béremelése. Kedves Képviselőtársaim! Biztos emlékeznek még Rodolfo mesterre, aki úgy kezdte bűvésztrükkjeit, hogy: figyeljék a kezemet, mert csalok. Nos, Rodolfo mester tisztességesen járt el, mert felhívta a figyelmet arra, hogy mikor alkalmazza a bűvésztrükköket. A kormány ezt nem teszi, mert azt gondolja, hogy hatásos kommunikációja majd elfedi ezeknek a trükköknek a mibenlétét. Megmondom őszintén, ez nem is vol t teljesen sikertelen eddig, hiszen több polgármester ismerősöm, barátom azt mondta, hogy mosolygó arccal járnak a pedagógusok, mert örülnek annak, hogy megkapják azt a 16 százalék béremelést, amelyet Pokorni miniszter úr mindennap elmond a sajtóban. A pro bléma csak az, hogy a pedagógusok béremelésének fedezete nincs meg az önkormányzati költségvetésben. Két módon is trükkösen jár el a költségvetés e tekintetben. Az első trükk a normatívánál van. Azt mondja Pokorni miniszter úr, hogy a közoktatási normatívá t megemelték ezzel az összeggel, ott van a közoktatási normatívában a fedezete ennek a béremelésnek. Közoktatási normatíva többféle van, az se 16 százalék, ha az egésznek az átlagát megnézzük, mert az 12,4 százalék. De ha például azt nézzük, hogy az egyes közoktatási normatíváknál megvan ez a 16 százalékos növekmény, ez akkor sem ennyi a közoktatási feladatok ellátásánál, mert ma Magyarországon nincsen olyan iskola, amelyik a közoktatási normatívából működik, hiszen ez nem elégséges a működésre, ehhez minde n egyes önkormányzat hozzá kell hogy tegyen valamilyen összeget. Tehát ha például egy gyermekre
