Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2304 létrehozta, hiszen ebben az országban több tízezren élnek, akik az 500 ezer forintos vállalkozásiigazolványkivál tási akcióra emlékeznek, ami ugyanúgy pénzszórás volt, mint később az Ehitel, és ugyanúgy működésképtelen, a saját egyszerű újratermelésükre alkalmatlan kényszervállalkozásokat hozott létre. Ez gazdaságilag is szakszerűtlen, amit ön mondott. A második: mi nt volt főpolgármesterjelöltet kérdezem, nem mint Esztergom környéki választókörzeti képviselőt, hogy a fővárosi választási kampányban tett ígéretek hol vannak ebből a kormányprogramból, és ön mint volt fővárosi főpolgármesterjelölt, úgy látjae, hogy tá mogatni tudja ezt a programot, akkor is, ha gyakorlatilag egyetlen jelentős ígérete sem szerepel ebben a kormányprogramban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szé pen. Ugyancsak kétperces hozzászólásra adok lehetőséget Latorcai János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Kertész István képviselőtársam felszólalására reagálva: én úgy gondolom, hogy ha valami antiszociális volt, akkor az az 1995ös Bokroscsomag, amely máig maradandó sebeket ütött a magyar társadalom testén, a családok helyzetén. Ez a kormányprogram, amelyet '94ben (Sic!) a Fidesz vezette koalíció megalkotott é s amelynek első költségvetése most készült el, úgy gondolom, ezen próbál valamit segíteni. Teljesen természetes, hogy az elmúlt évek teljes értékű megváltoztatása nem történhet meg, de példa értékű az a korrekció, amelyik ebben megfogalmazódott. Kovács Kál mán képviselőtársam felszólalására pedig azt szeretném mondani, hogy tisztelt képviselőtársam, azt hiszem, jobban bele kellene lapozni a statisztikai adattárba. Meg kellene nézni: akkor az 1,3 millió vállalkozás mögött körülbelül 150160 ezer volt a nem mű ködő, kényszervállalkozás, ma körülbelül az 1 millión belül 200 ezerre tehető a kényszervállalkozások, azaz a nem működő vállalkozások száma. Azt hiszem, ez az arány is azt jelzi, hogy bizony az elmúlt négy év gazdaságpolitikája ezen a téren maradandó káro kat okozott. Az pedig, hogy egy fővárosi választási programban mi az, ami vállalható, és mi az, amihez a későbbiekben a kormány forrásokat tud biztosítani, úgy gondolom, egy későbbi időpont vitáját képezheti. Jelezni szeretném azonban, hogy mindazok, amike t én ott ígértem, azt hiszem, meghatározóan teljesíthetők, mert az a közlekedési szövetség, amely mellett 1992 óta folyamatosan török lándzsát (Bauer Tamás: Metró!) , mind a mai napig nem talált befogadásra a főváros régi és jelenlegi vezetésénél, holott úg y gondolom - és ezzel talán Bauer képviselő úr is egyetért , hogy ez az első olyan lépéslehetőség, amelyik a jövőt mindnyájunk számára biztosíthatja. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Keller László k épviselő úrnak adom meg a szót kétperces hozzászólásra, a Szocialista Párt frakciójából. Képviselő úr! KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én magam is azt vártam, hogy Latorcai képviselő úr tárgyszerűbben közelíti meg a kis- és középvállalkozások fejlődését. Vissza kellene menni 1989re, hiszen '8991 között ugrásszerűen megnőtt a vállalkozások száma. '94ig valóban dinamikus volt a növekedés, '95ben felére esett vissza a növekedési ütem, '96ban csökkent a számuk, majd 1997re ismét növekedés következett be. Ez azonban, igaza van képviselő úrnak, a '95ös ütemet nem közelítette meg. A működő vállalkozások száma - és itt a gond, képviselő úr, hogy nem különbözteti meg tisztességesen a működő és a nem működő vállalkozásokat! , ez ugyanis évről évre nő. Míg 1996ban az arány 66,5 százalék volt, addig 1997 végén 75,3 százalék.
