Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
2300 és szerepel benne még az, hogy különböző, de nem Magyarországon bejegyzett pénzintézetek részére a kormányzat feltétel nélküli garanciát vállal. Ez tulajdonképpen az az eset, amikor a Mikszáthregény ben megírt Nosztyfiú váltót írt alá, tehát itt a pénzügyi kormányzat egy olyan szerepkörre, egy olyan váltó, egy olyan garancia vállalására kér felhatalmazást az Országgyűléstől, amelynek a kimenetele, fedezete teljesen kétséges és szabálytalan a mi vélem ényünk szerint. Valójában a pénzügyi szektor gyenge, ellentmondásos, a reálszektorra hathatós hitelezési politikával és akarattal nem rendelkező pénzügypolitikai rendszere teljesen derékba törheti a Fideszkormány gazdasági és szociális programjának folyt atását. A kormányzat és a bankszektor között a taktikai egyeztetések helyett a stratégiai egyeztetésekre kellene végre helyezni a hangsúlyt, tehát itt nem arról kellene a bankokkal tárgyalni, hogy: továbbra is garantáljuk nektek azt, hogy a bankkonszolidác iós kötvények után fizetünk, mint a katonatiszt; hanem itt végre a bankszektort, a Nemzeti Bankot olyan hitelpolitikára kellene ösztönözni, amely az országban meg tudna valósítani egy érdemleges gazdasági növekedést. Az 1999. évi költségvetési törvényjavas lat során ezen okból kifolyólag egy olyan módosító javaslatot terjesztünk majd elő, amellyel az adófizetők pénzéből kifizetett bankkonszolidációs kamatterheknek 1999. január 1jétől történő felfüggesztését javasoljuk, a teljes bankkonszolidációt pedig felü lvizsgálatra. Ebből, a jövőre 50 milliárd forintból, de végeredményben 2014ig fizetendő évi 4050 milliárd forintokból iskolák, közművek épülhetnének, új munkahelyeket lehetne teremteni. Összességében ezen módosító javaslat nemcsak a '99. évi költségvetés t érintené, hanem 2014ig olyan hatást fejtene ki, hogy közel 1000 milliárd forint költségvetési megtakarítás keletkezhetne. Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, fel kell hívjuk arra a figyelmet, illetve a pénzügyi kormányzat figyelmét, hogy a kereskedel mi bankok alacsony szinten kimutatott nyereségének alapvetően az az oka, hogy ezekben a bankokban egy pazarló gazdálkodás folyik továbbra is. Összevetve a fejlett piacgazdaságok bankrendszerével, Magyarországon a bankműködés és a személyi juttatások jövede lmei kiugróan magasak. Egy példával hadd érzékeltessem ezen állításomat. Ha a személyi költségek arányát viszonyítjuk a bankok korrigált mérlegfőösszegéhez, ami ugyan egy technikai mérőszám, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a legfejlettebb banki technikával , bankvilággal rendelkező Svájc bankjaihoz képest Magyarországon a személyi kifizetések, a bankárjövedelmek mértéke kétszeres - bár ezen nem lehet csodálkozni Princz Gábor 8 millió forintos havi jövedelmét és 300 millió forintos végkielégítését ismerve. Az t javasoljuk, hogy a bankkonszolidáció felülvizsgálatával, illetve a további kamatfizetések megállításával a kereskedelmi bankrendszer vonatkozásában az Állami Bankfelügyelet révén egy hathatós ellenőrzési rendszer kerüljön kidolgozásra. Ezzel tulajdonképp en megszüntethető lenne az, hogy a kereskedelmi bankokban a pazarló gazdálkodás tovább folyjon, ebből kifolyólag a banki bevételeket magas költségekkel el tudják tüntetni. A külföldi többségű, aktívnak számító bankok átlagos tőkearányos nyeresége - csak ér dekességképpen jegyzem meg, tisztelt képviselőtársaim - 1995ben 36,2 százalék volt. Ez annyit jelent, hogy 100 forint befektetett pénzre 36 forint nyereség jutott. Ez '97ben, '98ban tovább emelkedett. Ugyanakkor látható az, hogy a kereskedelmi bankrends zer nyereségadót minimális értékben fizet, illetve a '98. évi eddig megismert költségvetési tényszámok alapján látható, hogy még azt az összeget sem tudja '98ban a kereskedelmi bankrendszer nyereségadófizetés vonatkozásában teljesíteni, még 50 százalékba n sem, amit a '98. évre vonatkozóan bevállalt. A '90es években ezen banki jövedelmezőségi adatok egyébként messze meghaladják NyugatEurópa bankjainak nyereségességi adatait, ugyanakkor szomorú tény az, hogy az állam gazdasági közkiadásaihoz nem járulnak hozzá, tehát a közteherviselő képesség az ő vonatkozásukban nem érvényes. Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy néhány olyan gondolatra utaljak, amely talán a pénzügyi kormányzat számára '99ben és az azt követő években megszívlelendő v olna. Itt a hozzászólásainkban tulajdonképpen ostorozzuk a kereskedelmi bankokat - nem jó ez a
