Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2291 éppúgy be kell következnie, mint annak a ténynek, hogy az átalakítás kapcsán a mezőgazdasági termékek feldolgozására kell figy elemmel lennünk. Meg kell szüntetnünk a pazarló gazdálkodást abban az értelemben is, hogy visszatérően károsító tényezőket nem szabad továbbgörgetnünk a jelenlegi költségvetésben. Erre jó példa a mostani árvízzel kapcsolatos belvízi problémára való figyele mfelhívás. Szeretném mindjárt hozzátenni, hogy a jelenlegi kormány nemcsak az eddig nyújtott megoldásokkal, hanem egyéb módon is segítségére siet a lakosságnak, hogy a belvízkár elhárítható legyen, illetőleg annak súlyos következményei enyhíthetők legyenek . De mindenképpen látni kell: nem lehet hagyni, hogy évről évre visszatérően mindig azok a problémák merüljenek fel, tehát a következő időszak megoldásait is tartalmazniuk kell a jelenlegi megoldásoknak. Itt arra utalhatnék, hogy mi a belvizes térségekben az édesvízi haltenyésztést, a nemes halak tenyésztését kívánjuk elősegíteni, kiváltani a belvizes térségeket ilyen megoldással. Természetesen egyidejűleg a komplex fejlesztés keretein belül szeretnénk egy olyan rendszerrel összekötni az ilyen változtatások at, hogy például a belvízi haltenyésztés kialakításával egyidejűleg a halosztályozó, a halfeldolgozó, a feldolgozott hal magas szintű csomagolása, tartósítása kapcsán egy új termékkel jelentkezhessünk a világ nyugati piacain, olyan termékkel, amely minden mennyiségben rendkívül jó áron eladható. Ugyanígy gondolkodunk a búzáról is, azt mondjuk, hogy a búzát illetően olyan váltásnak kell bekövetkeznie, hogy a csodálatos magyar földnek, a magyar éghajlatnak megfelelő, világviszonylatban is kiemelkedő minőségű búzát és vetőmagvakat kell előállítanunk, és ezeket kell megnézni a költségvetés tükrében, hogy vajon biztosítottake vagy nem biztosítottak. A mezőgazdasági támogatást illetően minden esetben abból indulunk ki, hogy nem elég a válságkezelés, hanem egyidej űleg a kivezető út irányába kell elmozdulnunk. Hangsúlyozom, az új költségvetés már ezeket a tényeket vette alapul, tehát itt már megindult az a szerkezetváltás, amely a költségvetés más elemeit tekintve csak 2000ben várható reálisan. (8.50) Hadd utaljak arra, mi azt mondjuk, hogy akkor járulunk hozzá a válság kezeléséhez, ha látjuk a törekvést az új irányába való elmozdulást illetően. Miután látom, hogy Kávássy államtitkár úr bólogat, rögtön megjegyzem, az ő területén ez úgy valósul meg, hogy például az e lavult almásokat modern almásokra kell kicserélni; csöpögtetőrendszer mellett olyan almásokat kell telepíteni, amelyek a környék megélhetését biztosítják, de egyidejűleg a tárolásról is gondoskodni kell, hogy ne a számunkra alkalmatlan időben, a legkedvező tlenebb áron kelljen eladnunk a termékeinket. Tehát az alapvető változtatás iránti igény a költségvetésben megjelenik. Miként látható vagy mutatható ez ki a költségvetés számaiban? Megemlíthetném, hogy Zatykó képviselő úr kisebbségi véleményként előterjesz tett egy olyan álláspontot, amely akként próbálta a költségvetést kezelni, hogy azt mondja: ezt ígérték Torgyánék - és ez valósult meg. Nos, azt hiszem, hogy ha megvizsgáljuk Zatykó képviselő úrnak mint a kisebbségi vélemény előterjesztőjének a számait, ak kor látható, hogy ő nem egy valamiféle ígéretet idézett a kisebbségi vélemény előterjesztésekor, hanem azokat a számokat vette elő, amelyekkel én a tárgyalás során igyekeztem a tárca számára a legkedvezőbb eredményeket kiharcolni. Tehát egy alkupozícióból indult ki Zatykó képviselő úr. De ha megvizsgáljuk, hogy tulajdonképpen mi az, amit elértünk, akkor engedje meg, hogy felolvassam az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény 1. §ának ide illő részeit, ami abból indul ki, hogy az Országgyűlésnek biztosít ania kell, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani. Úgy gondolom, ezek az idézetek a számok tükrére változtatva jelentik azt, hogy 17,1 százalékkal kellett volna emelni a mezőgazdaságnak és a vidékfejlesztésnek szánt pénzösszegeket ahhoz, hogy a törvény rendelkezéseinek ténylegesen mindenben megfeleljen az új költségveté s. Ezt messze
