Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2289 Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr. Tájékoztatom önöket, hogy miniszter úr a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja időkeretére mondja el hozzászólását. Őt követi majd Tardos Márton képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Miniszter úr, öné a szó . DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Ház! Úgy gondolom, az elnök asszony helyesen hívta fel arra a tisztelt Ház figyelmét, hogy én most mindenekelőtt mint a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt országgyűlés i képviselőcsoportjának tagja - és mint a Független Kisgazdapárt elnöke is - kívánok szólni. Természetesen senki nem vitathatja, hogy a különböző funkcióim nem választhatók el a miniszteri megbízatásomtól sem. Tehát a kormány tagjaként is kell nyilatkoznom akkor, amikor a költségvetésről szólok. Nagyon szomorúan hallgattam az előbb Burány Sándor országgyűlési képviselő úr felszólalását, mert úgy gondolom, mindaz, amire ő hivatkozott, szemben áll a tényekkel. Természetesen nem kívánom a mostani költségvetéss el kapcsolatban az általa felhozott összes aggályt megválaszolni, de legyen szabad mindenekelőtt nyomatékkal rámutatnom arra, hogy a mostani költségvetés az első a Magyar Országgyűlés 1990 óta folytatott gyakorlatában, amely nemcsak egy meghatározott növek edési ütemre építve terjeszti elő a számsorokat, hanem egyidejűleg azzal is számol, hogy a világgazdasági folyamatok negatív fordulata ronthatja a gazdasági eredményt, és ezért egy tartalékot is képez. Ez ezt az egész költségvetést reálissá teszi. Ez nagyo n fontos eleme a költségvetésnek, és jelzi, hogy ez a kormány, a polgári kormány újszerűen gondolkodik, és fordulatot kíván a költségvetésben végrehajtani. Senki nem vitatja, hogy az alapokat még a korábbi kormány rakta le, és amikor mi azt mondjuk, hogy 2 000től lehet egy gyökeres fordulatra számítani, akkor ezzel jelezzük, hogy azok a megkötöttségek, amelyek a korábbi költségvetésből fakadnak, amelyek a költségvetés alapjainak lerakása közben keletkeztek, megkötik az Orbánkormány kezét. Hiszen gondoljana k arra, hogy a lakásépítést terhelő 25 százalékos áfát nyilvánvalóan nem lehetett ilyen körülmények között egyszerre visszaigényelhetővé tenni, hanem részbeni visszaigényelhetőségét kellett biztosítani, és egyéb elemei is vannak a költségvetésnek, amelyek a lerakott alapok elégtelenségéből fakadnak. De hogy gyökeres változás van a szemléletmódban és egy eredménycentrikus gondolkodás az, amely a jelenlegi kormányt jellemzi, legyen szabad Burány Sándor adatával szemben - azt mondja, hogy megtört az exportdina mika - utalnom arra, hogy a sokat emlegetett búzaválság például a számok tükrében úgy néz ki, hogy a Hornkormány hasonló időszaka alatt a teljes 1997. évben 971 ezer tonna búzát tudtak kiszállítani, most, ebben az évben eddig durván 1 millió 800 ezer usqu e 2 millió tonna megy ki, tehát több mint megduplázódott a Hornkormány eredménye ezen rövid időszak alatt. Mégis, Burány Sándor föláll az emelvényre, és azt mondja, hogy ennek a kormánynak megtört az exportdinamikája. No, én úgy gondolom, a tények makacs dolgok, és ha a számok tükrében vizsgáljuk meg ezeket az adatokat, akkor egyértelművé válik, hogy az Orbánkormány valóban egy olyan gyökeres fordulatot kíván az egész költségvetés szemléletében végrehajtani, amelynek a lényege, hogy végre egy reális költs égvetés kell. Az átcsoportosításokat illetően, amelyeket megint rossz néven vett Burány Sándor, meg kell jegyeznem, hogy én pont ellenkezőleg értékelem a tényleges átcsoportosításokat, tehát a lakosság nehéz helyzetben lévő részének megsegítésére való töre kvést. Hiszen például az, hogy mi most nem a metró 4. szárnyát építjük, hanem az árvízhelyzetet kívánjuk olyan módon elhárítani, hogy ne kelljen rettegésben élnie az ország lakossága jelentékeny hányadának, ez az én megítélésem szerint egy szemléletbeli vá ltozást jelent; egy olyan változást, amelyre fel kell figyelnie az ország lakosságának. Akkor, amikor Burány Sándor képviselő úr a kormány szemére veti, hogy mi nem építjük most meg a metró 4. szárnyát, legyen szabad megjegyeznem: természetesen mi magunk i s örülnénk annak, ha megépíthetnénk a metró 4., 5. és 6. szárnyát is, de jelenleg mégiscsak abból a tényből kell kiindulni, hogy az ország lakosságának négyötöde vidéken él, és ennek a négyötödnek is