Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2274 ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hargitai János képviselő úr nak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy Sándor képviselőtársam hozzászólása váltotta ki belőlem, hogy most a vitanap végén még egyszer szóljak. Végigültem ezt a mai vitanapot, s tudom, hogy Nagy Sándor is, mert végig itt láttam a teremben őt. Nem úgy emlékszem a mai vitára, mint ahogy Nagy Sándor ezt a rádióhallgatóknak most, az éjszakában összefoglalta. Megjegyzem: most, az utolsó pillanatokban is van annyi kormánypárti képviselő a teremben, mint ahány ellenzéki képviselő. (Dr. Nagy Sándor: Most már! Egy órával ezelőtt fele sem volt!) Egy órával ezelőtt is volt! A rádióhallgatók talán azt is tudják, hogy itt viszonylag szűkre szabott, szigorú időkeretekben folytatjuk le ezt a vitát. A kormánypárti képvis elők és az ellenzékiek nyilvánvalóan felváltva szólaltak meg, s ez nyilvánvalóan adta azt, hogy kormánypárti képviselők jelen voltak a vitánál. Nagy Sándor úr úgy fogalmazott, hogy mi elsősorban a múlttal foglalkoztunk. Ez egyszerűen nem igaz! Egy költségv etési vita során - egyébként a gördülő költségvetési tervezésből is adódik - természetesen az ember valamelyest visszanéz a múltba. Nem érzékeltem azt, hogy a kormánypárti képviselők a múlttal foglalkoztak volna, elsősorban a kormányprogrammal és a költség vetéssel foglalkoztak. Többen annak adtak hangot - többek között én is , hogy a kormányprogram megvalósításának első üteme az, amit most tárgyalunk. Hisszük, hogy az elkövetkezendő időszakokban lesz még lehetőségünk arra, hogy a kormányprogram végrehajtás án - több költségvetéssel - érdemi lépéseket is tegyünk. Tehát én másként emlékszem a vitára, mint Nagy Sándor képviselőtársam. Azok a rádióhallgatók, akik végighallgatták ezt a vitát, azt gondolom, az én álláspontomat fogják osztani. Köszönöm. (Dr. Nagy S ándor: Nem feltétlenül! - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Kíváne még valaki a költségvetési vita mai szakaszában hozzászólni? Egy perce van még a Szocialista Pártnak. (Jelzésre:) Keller László! KELLER L ÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Akkor lett volna hiteles - bár akkor sem biztos, hogy igaz , amit Tállai képviselőtársam mondanivalója kifejez, ha nem nyújtott volna be éppen erre a problémára, amiről vitatkoztunk az előbb, módosító indítványt, és éppen nem azért harcolt volna, hogy a kormány támogassa az ő módosító javaslatát, amivel éppen szerette volna korrigálni a kormánynak azt az elkövetett hibáját, amivel éppen a szegény rétegektől vesz el, és nem ad. Nem szabad persze úgy csú sztatni, képviselőtársam, hogy figyelembe veszem a nem létező minimálbéremelést. Azt gondolom, mindezen érdemes elgondolkodni a képviselő úrnak akkor, amikor ilyen módon vitába száll az ellenzéki képviselőkkel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ p adsoraiban. - Dr. Nagy Sándor: Tömeges ellenzéki taps!) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Azt hiszem, a csúsztatást nem én követtem el, hanem ön, képviselőtársam, mert újra azt hangoztatta, hogy elvesz, és nem ad. Ez nem igaz! Itt nem arról van szó, hogy valakitől elvesz, tudniillik többet fog kapni. Vitatkozni azon lehet, hogy