Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2270 a sportban lehetnek vesztesek és nyertesek. Meggyőződésem ugyanis, hogy nincs olyan társadalmi réteg, amelynek rosszabb lesz '99b en, mint volt '98ban. Azt a kritikát viszont el kell fogadni az önök részéről - de ez csak az önök részéről kritika , hogy lesznek olyan társadalmi csoportok, amelyek igenis prioritást, előnyt élveznek, és ez a társadalmi csoport, ez a társadalmi réteg a z, amelyik családot nevel, gyermeket vállal, hiszen neki van többletköltsége. A vesztesek között sorolta fel képviselőtársam a pedagógusokat, a közalkalmazottakat, és azon keresztül levezette, hogy az egész önkormányzati szféra, lényegében mindenki vesztes e lesz ennek a költségvetésnek. Még egyszer hangsúlyozom, véleményem szerint ez nem így van. Néhány gondolat a nyugdíjasokkal kapcsolatban... A nyugdíjasokkal kapcsolatban például az hangzott el, hogy ennek a nyugdíjemelésnek az lesz a következménye, hogy a nyugdíjasréteg újra jelentkezik majd az önkormányzatoknál, szociális segélyeket fog majd kérni, s ezáltal az önkormányzatnak több lesz a kiadása, és így még rosszabb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. A frakcióvezető úr valószínűleg nem ismeri igazábó l a kisnyugdíjasok gondolatvilágát, hiszen nem a nyugdíjasok rétege az, amelyik az önkormányzatnál kopogtat, hogy szociális segélyt kérjen. Az a réteg, amelyik ezért kopog - és nemcsak kopog, hanem szó szerint üvölt , az még nem érte el a nyugdíjkorhatárt . Ez az egyik része. A másik része, hogy ez a nyugdíjemelési javaslat, amely a költségvetési törvényben van, pontosan azt a réteget hozza kedvezőbb helyzetbe, amely rászorulna erre a szociális segélyre. Tehát ez a megállapítás sem helyes véleményem szerint . Ami az önkormányzatokat illeti, a mai napon kaptuk meg az Állami Számvevőszék jelentését, nem sok idő volt vele foglalkozni, néhány dolgot azonban szeretnék belőle kiemelni. Az egyik: megállapítja az Állami Számvevőszék, hogy a finanszírozási rendszer lé nyegében nem változik, tehát marad a normativitás megfelelő súlya, ami, azt gondolom, az idő rövidsége miatt nem is változhatott meg, hiszen terveink szerint a következő, a 2000. évtől indulna majd el. A másik pedig, hogy megállapítja az Állami Számvevőszé k jelentése, hogy az önkormányzatok pénzügyi kondíciója nem romlik. Úgy gondolom, ezzel a megállapítással egyet kell értenünk, hiszen ebben a helyzetben az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit nem lehetett javítani. Szeretnék azonban hangsúlyozni és kiemel ni egy mondatot, amely a következőképpen szól: "A kormány az 1999. évi forrásszabályozás alapkövetelményeként a normativitás erősítését, a társulásos feladatmegoldások ösztönzésének fokozását, a területi kiegyenlítés, illetve az önkormányzatok közötti esél yegyenlőség erősítését, a beruházások támogatásának fokozását tűzte ki célul." Úgy gondolom, ez nagyon karakteres megállapítás, és egyet kell értenünk a Számvevőszék megállapításával. Szeretnék egy dolgot kiemelni az önkormányzatok esélyegyenlőségének erős ítésével kapcsolatosan. Én Mezőkövesden lettem egyéni képviselő; Mezőkövesd város 18 ezer lakosú, ugyanúgy, mint 50 kilométerre mellette Tiszaújváros, amelynek közel 20 ezer lakosa van. Mezőkövesd város önkormányzatának költségvetése 1,6 milliárd forint vo lt 1998ban, ebből forráshiány 240 millió forint. Az ugyanolyan lakosú, 50 kilométerre lévő Tiszaújváros költségvetése 9,6 milliárd forint volt, amely aztán milliárdokkal még emelkedik. Úgy gondolom, igazságtalan ez az elosztási rendszer, és ez a költségve tési törvényjavaslat elindult abban az irányban, hogy ezt az esélyegyenlőtlenséget csökkentse, és igazán komoly változás kell hogy történjék az elkövetkezendő években. Az önkormányzatokkal kapcsolatosan még egy megjegyzésem lenne. Nem igazak azok a kijelen tések, amelyek szerint a közalkalmazottak és a köztisztviselők nem kapnak béremelést - tudniillik ez terjed közöttük. Nem tudjuk, miért. (Dr. Nagy Sándor: Mi tudjuk! - Zaj az MSZP padsoraiban.) Megszokták az eddigi béremelési formát, hogy évről évre 10 vag y 12 százalékkal, mikor mennyivel, emelkedik az illetményalap, és hihetetlen az, hogy úgy is növekedhet a bér, ha nem az illetményalap, hanem a szorzó változik. S ez a lehetőség kínálkozik a béremelésre, illetve erre lesz lehetőség az elkövetkezendő évben.
