Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP):
2267 Informatikai, Infrastrukturális Fejlesztési Program támogatása stabilizálódni látszik 1,75 milliárdos támogatással, ami a működést biztosítja, de a hálózatkorszer űsítéshez feltétlenül többre van szükség. A negatívumok között, azt gondolom, minden olyan tétel, ami nem éri el a 11 százalékos növekedést, elvileg, gyakorlatilag fölsorolandó. A tandíjkompenzációt mondanám először. Nem azért, mert elvileg más véleményen vagyunk, mint az akkori javaslat és a törvényt megszavazók, hanem azért, mert ez a tandíjkompenzáció most még megjelenik ebben a félévben a költségvetésünkben, de a továbbiakban ez beleolvad, eltűnik, és ennek következtében, azt gondolom, végül is a fels őoktatás veszít ezzel. A hallgatói normatíva nem növekedett, ezt a hallgatóság fogja érezni, a tandíjkompenzáció elmaradása e tekintetben nem igazán megnyugtató megoldás. A beruházásokat nem számottevően növeli - 11,4ről 12,9re - a javaslat. Ez nagyon a ránytalanul oszlik el. Lágymányos ebből elvisz 7,5 milliárdot, míg a többi, elsősorban a vidék nagyon bizonytalan, hogy mennyit kap, 1,3 milliárd szerepel csak a világbanki támogatás kiegészítéseként. Mi úgy gondoljuk, ez nem segíti a vidék felzárkózását e zen a területen. Nagyon sajnálatosnak tartom a Felsőoktatásfejlesztési Alap, a FEFA redukcióját, és azt is, hogy az OTKA eredeti támogatottsága nem valósult meg, kisebb mértékű, mint amire korábban számított ez a rendkívül fontos, nemzetközileg is elismer t kutatásfinanszírozási forma. (21.40) Végül is én úgy gondolom, feltétlenül szükséges, hogy a felsőoktatás és a kutatás a későbbiekben a jelenleginél nagyobb költségvetési támogatást kapjon, legalább annyit, amennyit bevételként a költségveté si javaslat ránk kényszerít. Én ennek a lehetőségét részben a most itt beterjesztett javaslat tartalékában látom, részben pedig a következő évek kormányprogramban is megígért és remélhetőleg bekövetkező javaslataiban. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (d r. Áder János) : Kétperces hozzászólásra kért szót Balczó Zoltán képviselő úr, a Magyar Igazság és Élet Pártja részéről. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Bazsa György képviselőtársam hozzászólása arról győz ött meg, hogy igen nehéz dolog egy költségvetési vitában nem a költségvetés egészéről, hanem egy ágazatról véleményt mondani. Mert ha egy párt el kívánja vetni a költségvetést és ennek szellemében kíván minden ágazathoz hozzászólni, akkor ugyanolyan nehéz helyzetbe kerül, mint ő. Jánosi György képviselőtársunk a bizottsági vitában röviden annyit mondott erről a területről, el kell ismerni, hogy a felsőoktatás, kutatás területén egyértelműen pozitív ez a költségvetés, persze részszámokban lehet negatívumot k ihozni. Én egyetlenegy mondatával hadd ne értsek egyet. Azt mondta Bazsa György képviselő úr, hogy lényegében folytatása az előző kormányzat alatt kialakított felsőoktatási és tudománybarát politikának. Ebben a bizonyos elmúlt négy évben azt az 1995ös éve t azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a felsőoktatásból 30 százalékos forráskivonás és 6500 fős elbocsátás történt. Ilyen tekintetben ez tehát nem folytatása, hanem megteremtése egy tudománybarát politikának. Köszönöm. (Taps a kormánypártok é s a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A Magyar Igazság és Élet Pártja ezzel a felszólalással kimerítette a rendelkezésére álló időkeretet. Bazsa György kíván válaszolni, gondolom, szintén kétperces időkeretben. DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP) : Igen, köszö nöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy én világosan mondtam: az utóbbi kéthárom év felsőoktatáspolitikájáról van szó. Számomra is világos a Bokroscsomag jelentése. Azt is hozzá kell tenni, hogy a Bokroscsomag bármennyire is fájt, rákényszerítette ezt a szférát arra,
