Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BAZSA GYÖRGY (MSZP):
2265 már a dolgok bonyodalmából következik, hogy néha belőlük Nobeldíjas lesz, úgymond magyar Nobeldíjas, de természetesen más helyeken elért eredményekkel. Hozzáteszem azt is, hogy ez a magyar felsőoktatás egy korszerűsödő képzési szerkezettel és intézményi szerkezettel dolgozik. Lassan korszerűsödő, én ezt elismerem, ennek a folyamatnak a felgyorsítására feltétlenül szükség van. Mindez olyan szituációban, hogy az elmúlt, említett szűk évtizedben számottevő forráskivonást sz envedett el - és itt most szándékosan használom a "szenvedett el" kifejezést , a korábbi reál értékű támogatásának, egy hallgatóra jutó támogatásának ma körülbelül a felénél tart csak, és az eredmények ennek tükrében, azt gondolom, különösen értékelendők. Ugyanezt tudom elmondani jó lélekkel a magyar tudományról is; most a Magyar Tudomány Napja alkalmából november 3án egyrészt a Magyar Tudományos Akadémián, a társadalom prominens személyiségeinek jelenlétében hangzott el róla hasonló értékítélet, és amely ik a maga előtt álló, nemzetközileg is figyelembe veendő feladatokkal, tendenciákkal vállalkozik arra, hogy megbirkózzon a globalizációval, az integrációval, az informatika terjedésével, és bízom benne, ezt eredményesen meg fogja tenni. Mindezek alapján ne m csoda, ha a hazánk Európai Unióhoz történő csatalakozása keretében folytatott tárgyalások ezen a területen meglehetősen gyors és pozitív eredménnyel zárultak, mind az értékítélet, mind pedig a megvalósítandó, megoldandó feladatok viszonylag röviden és el ég egyértelműen lezárhatók voltak. Amikor tehát ennek alapján azt tudom mondani, hogy a magyar felsőoktatás és a tudomány cél- és feladatrendszere kirajzolódik, megfogalmazódik, vagy még inkább pregnáns formában majd megjelenik - egyrészt a készülő tudomán ypolitikai alapelvekben, másrészt a felsőoktatási törvény esedékes módosításában , akkor azt is hozzátehetem, hogy ezt a feladat- és célrendszert ez a szféra tudja, ismeri, megfogalmazza, és egyúttal vállalja is azt, hogy ennek megoldásában, megvalósításá ban részt vesz. A dolog másik oldala a feladat- és célrendszer mellett a feltételrendszer. A feltételrendszer az, amelynek számos vonatkozását ez a költségvetési javaslat kell hogy biztosítsa. A feltételrendszer személyi elemei közül a szellemieket tekintv e - csak röviden azt mondom ismételten - jól áll. A működési feltételekre azt merem mondani, hogy lényegében egy európai összehasonlításban közepesen, de a dologi és infrastrukturális feltételekről azt kell mondanom, hogy lényegében gyenge. (21.30) A költs égvetési javaslat, ami előttünk fekszik, az mondhatom, folytatja, támogatja azokat a folyamatokat, amelyek az utóbbi években elkezdődtek. Ezt szó szerint is idézhetem az előterjesztő oktatási bizottság előtt megfogalmazott mondataival: "A törvényjavaslat m indenekelőtt felerősíti azokat a folyamatokat, amelyek az elmúlt években elindultak, és biztosítja ezeknek a folyamatoknak a tartósságát." Ez egyrészt megnyilvánul abban, hogy a központi költségvetési fejezetek általános 25,8, kerekítve 26 százalékos növel ésén belül ez a két fejezet többékevésbé ilyen fejlesztésnek, támogatásnak nézhet '99ben elébe. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a felsőoktatásban összességében - és itt azt kell mondanom, hogy maguk a dokumentumok és az előterjesztők is bizonytalanok - 2729 százalékos növekedésről van szó, aminek reálértéke egyrészt csökken azzal, hogy a tandíjkompenzáció miatt ezt körülbelül 6 milliárddal csökkenteni kell, tehát valahol 2223 százalékos. Másrészt természetesen ez nem inflációmentes növekedés, hanem az i nflációval együtt értendő növekedés. Erre tudom azt mondani, hogy lényegében a kiemeltség, prioritás mellett is egy átlagos támogatásnövekedést jelent, de azt érzékelem szűkebb és tágabb környezetemben, hogy ezzel ez a szféra ebben a szituációban elégedett és ezt tudomásul veszi. A kutatásnál is hasonlóan ez a helyzet, a számadatok ugyan nem pontosan ezt mondják. Az oktatási bizottságban az hangzott el, hogy 26,6 százalékos, az előterjesztésben az Akadémia támogatását illetően 16,8 százalékos növekedés, az OTKA támogatásában 18,4 százalékos növekedést ír az előterjesztés, ami - azt merem mondani - e tekintetben kevés, a korábbi tervekhez
