Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
2252 tehát inkább vissza fogják fejleszteni, és az a több milliárdos kár, ami a termelőt éri, csak tovább növekedhet. Aztán van még egy másik, amit úgy fo galmaztam meg, hogy ez a hatalmi arroganciából adódik: számomra ez a kamarai törvény módosítása, amikor a kamarai törvény általános elveiről a vitát még le sem zártuk, és máris olyan passzusokat lopnak be a költségvetési törvénybe, ami feltételezi azt, hog y úgyis át fog menni ez az egész, mi a fenének dumálunk erről... Aztán van még egy nagyon érdekes dolog, és szeretném, ha erről előbb vagy utóbb Varga úr is nyilatkozna: ez pedig a privatizációs törvény ominózus módosítása, a Concordia részarányának növelé se. Kérdezem, hogy az a 750 milliós tétel, amely megnövelné az FVM hatáskörébe tartozó Concordiánál az állami tulajdon részarányát, miből kerül kifizetésre. Az idei évben módosítottuk már a költségvetési törvényt, s adtunk felhatalmazást arra, hogy egyálta lán ez megtörténjen? Nem! Olyan ismeretanyagaim vannak, hogy erre elígérkezés történt már a banknak, hogy ebben az évben ezt ki is fizetik. A jövő évi büdzsé terhére? Hogyan akarjuk megcsinálni? Nem értem, de gondolom, erre valami magyarázatot csakcsak ka punk majd. Végül még egy kis kitérő: azt mondotta magáról a kormány, hogy ő a jövő évezred kormánya is. Néhány számítógéppel foglalkozó szakértő hívta fel a figyelmemet arra, nevetségesen kevés pénz van arra szánva, hogy foglalkozzunk a 2000. év számítógép es átállásával. Márpedig ha ez nem történik meg, akkor sok százmilliárdos kiesés érheti az országot, és akkor nem is tudom, hogy mi lesz, hisz nagy áramszolgáltató s egyéb, banki rendszerek eshetnek össze. Tehát erre is szeretném felhívni a kormány figyelm ét, hogy azért erre sem ártana pénzt kiadni! Röviden ennyit, és majd a részletes vitában remélem, jó néhány módosításom kapcsán lesz még lehetőség arra, hogy megpróbáljam az álláspontomat képviselni. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖ K (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, MSZP; őt követi Martonosi György. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony, Államtitkár Úr! Az 1999. költségvetési törvényjavaslat egy ik kulcsszáma a 11 százalékos infláció: ez egyrészt következmény, másrészt építkezési alap az 1999es költségvetési törvényjavaslatban. Építkezési alap a jövedelmek várható alakulása szempontjából, de valamennyi réteg jövedelmének alapján is, de nem veszi figyelembe a költségvetési törvényjavaslat azt, hogy a fogyasztási kosár különböző rétegeknél igen eltérő, hogy például a nyugdíjasok elsősorban élelmiszerre, gyógyszerre, lakásfenntartásra költenek. Ezen javak árszínvonala lényegesen jobban nőtt eddig is, és várhatóan a jövő évben is, mint 11 százalék, s ezért enyhén szólva nem értem szakmailag, hogy miért van ez a 11 százalékos alapszám. Nem akarom a KSH adatait felsorolni, hogy '89től mostanáig hogyan nőtt az élelmiszerek, a lakásfenntartási javak és a gyógyszerek ára, de egyértelmű, hogy a 11 százalék ilyen szempontból nem megalapozott a nyugdíjasok szempontjából. Tehát ha 14,2 százalékról vagy akárhány százalékról is beszél a kormány, az a nyugdíjasok számára valószínűleg nem Kánaánt jelent! A költségv etési törvényjavaslat a 11 százalékból indul ki, és helyesen teszi azt, hogy viszonylagos egyensúlyra, a költségvetés viszonylagos egyensúlyára törekszik. Ez megköveteli a bevételi terv teljesítését. Szükség van erre a tervezett 4 vagy 5 százalékos növeked ésre - a növekedés alapja azonban a beruházás. A beruházás pénzügyi forrása pedig a háztartások nettó megtakarítása. Az 1998ig bekövetkezett megtakarítási határhajlandóság valószínűleg nem alakul olyan kedvezően a következő, vagy azutáni években. Erre van is egy mondat az általános indoklásban, a KSH jelentése szerint ugyanis ebben az évben már igen erősen emelkedett a tartós fogyasztási cikkek
