Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 17 (29. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - RIGLER ZOLTÁN (Fidesz):
2249 költségvetése, hiszen a kormányváltás csak a nyáron történt meg, a je lenlegi kormányprogram hangsúlyeltolódásai már érvényesülnek benne. A költségvetési kiadások tervezésénél határozott szándékunk volt, hogy a kormányprogram céljaihoz tudjuk biztosítani a megfelelő pénzösszeget. A jövő évi költségveté s csak az első lépcsőfoka egy hosszabb folyamatnak. Gyökeres változtatást azért nem lehet rögtön elérni, mert figyelembe kellett venni azt a helyzetet, amit örököltünk, amelynek valóságos állapotáról csak a kormányváltás után kaptunk teljes képet. Ezzel eg yütt elmondhatjuk, hogy a FideszMagyar Polgári Párt alapvető céljaiból a következő értékek támogatása kiemelt figyelmet kapott a költségvetés összeállítása során. Ezen területek a következők: a családok támogatásának növelése, az oktatás ügye, a szervezet t bűnözés elleni harc, a kis- és középvállalkozások támogatása. Tisztelt Országgyűlés! Ezen fontos területek közül felszólalásomban a kis- és középvállalkozások támogatásáról kívánok szólni. A polgári koalíció kormánya és a FideszMagyar Polgári Párt képvi selőcsoportja is a gazdasági növekedés motorjának és a jólét növekedésének első számú feltételének a munkahelyteremtést és a gazdaság megújulási képességének fejlesztését tekinti. A foglalkoztatottak számának növelése és a munkáltatók ösztönzése kiemelt f ontosságú, mert arra van szükség, hogy jelentősen csökkenjen azon polgárok száma, akik munkahelylehetőség hiányában kénytelenek élni. Más szóval, fontos a munkanélküliség csökkentése. (20.10) Az előző kormány idején számos multinacionális cég települt Mag yarországra, melynek örülünk. Tőkét hoztak gazdaságunkba, korszerű technikát és technológiát valósítottak meg, és természetesen munkahelyeket teremtettek. Korszerű technológiájuk miatt ugyanakkor a munkanélküliség problémáján alapvetően nem tudtak változta tni, hiszen nemritkán több tízezer négyzetméter alapterületű üzemek pár száz fő munkavállalót foglalkoztatnak. A Hornkormány hibája, hogy miközben a multiknak adókedvezményeket adott, aközben elfelejtkezett a magyar kis- és középvállalkozókról. Ennek a gy enge lábakon álló rétegnek nem volt lehetősége védekezni a külföldi tőke ellen, az előző kormány magára hagyta őket. A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja által támogatott jelenlegi költségvetéstervezet összhangban van a hosszú távú gazdaságélén kítő stratégiánkkal. A kis- és középvállalkozóknak az eddigieknél nagyobb életteret biztosít. Míg a nagy- és multinacionális vállalatok kevésbé, addig a kicsik komoly bővítői a munkahelyeknek. A munkahelyek növekvő száma a belső fogyasztás bővítését idézi elő. A növekvő belső fogyasztás pedig részben ellensúlyozhatja a kelet felé bezáruló kereskedelmi kapuk okozta exportvisszaesést. Ha a körülbelül 700 ezer vállalkozásnak csak a harmada meg tud erősíteni annyira, hogy legalább egy fővel bővítse alkalmazotta inak számát, máris 150200 ezer új álláshellyel számolhatunk. A vállalkozások fejlesztése a gazdasági tárca legfontosabb feladata, hiszen a gazdaság növekedése, illetve a foglalkoztatási helyzet javulása egyaránt a vállalkozásokon múlik. A Gazdasági Minisz tériumban elkészült a kis- és középvállalkozások támogatásának programja, amely rövidesen nyilvánosságra kerül. A program részletesen foglalkozik a vállalkozások hitelfelvételi lehetőségén túl a garanciális lehetőségekkel és számos, a vállalkozásokat alapv etően érintő kérdéssel. A programkészítésen kívül előkészítés alatt van a kis- és középvállalkozásokat segítő törvény is, amelynek elfogadása után reményeink szerint méltóan rendeződik ezen fontos réteg helyzete. A program, illetve a törvény elfogadásáig i s kedvezni kívánunk azonban a vállalkozásoknak, ezért a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportjának kezdeményezésére csökkenteni kívánjuk a tbjárulék mértékét 39 százalékról 33 százalékra. Számításaink szerint minden egyes százalék 25 milliárd forint költségcsökkentést eredményez. Az így nyert 150 milliárd forintot közvetlenül a vállalkozók használhatják, munkahelyeket teremthetnek, bővíthetik beruházásaikat, ezzel élénkítve a gazdaságot. A tbjárulék csökkentése várhatóan kedvező hatással lesz a váll alkozók gazdálkodására.
