Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2112 most már megállítottuk. Szóval, világosan kiderült a vitában, hogy itt nem pazarlásról van szó, hanem úgy működik a társadalombiztosítási rendszer, hogy a hiány mértéke a kormányzat szándékától sokszor függetlenül, objektív módon alakul. Ez így van vagy így lesz minden valószínűség szerint 1999ben is, látva a társadalombizto sítás jövő évi költségvetését. Nos, csak nagyon röviden szeretném érinteni, mert minden képviselőtársamnak nem volt lehetősége megismerni ezt a beszámolót, hogy mégis azért lássuk, hogy az 55 milliárd forintos hiánynövekedés tulajdonképpen miből is fakad. Mert nem tanulság nélküli a dolog! A bevételi oldalon az egészségügyi hozzájárulásban több milliárd forintos elmaradás érzékelhető és valószínűsíthető ebben az évben is. Ez a jövő szempontjából nagyon figyelemre méltó, mert ha most a mértéket emeljük, mint ahogy kisebb mértékben emelkedett 1998ban a mérték, akkor el kell gondolkodni azon, hogy vajon az a tervezett bevétel a későbbiek során realizálódike. Hiszen látható, hogy ez évben az egészségügyi hozzájárulás nem tudott úgy teljesülni, vagy nem tud úgy teljesülni, ahogy az előzetesen megtervezésre került. Bevételi oldalon tulajdonképpen különösebb probléma nem érzékelhető, a kiadási oldalon néhány sarkalatos kérdés az, amely a hiány növekedését eredményezi. Az egyik a magánpénztárakba átlépők járulékfiz etési következménye. Itt nagyon sokszor szóba került a tegnapi nap során is a magánpénztár helyzete. Ebbe én nem nagyon szeretnék belemenni, mert ezt nem szabad egy istencsapásként értékelni, mint ahogy arra a kormánypárti képviselők hajlamosak, és a hiány növekedéséből arra a következtetésre jutnak sokszor, hogy ez a nyugdíjreform úgy rossz, ahogy van. Megítélésem szerint annak mindenképpen örülni kell, ami kiderült egyébként a rendelkezésünkre bocsátott anyagból is, hogy '98. szeptember 30án a magánnyugd íjpénztár nyilvántartott tagjainak a száma 1 175 000 fő. Ez, azt gondolom, örömteli dolog, és ha ilyen sokan az öngondoskodás irányába képesek elmozdulni, akkor az nyilvánvalóan értelemszerű, hogy ez meglátszik a felosztókirovó rendszerbe befizetett járul ékok nagyságában is. A másik, kiadási oldalon érzékelhető nagyon sarkalatos kérdés a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök előirányzata, ahol szintén érzékelhető, hogy a kormányzat nem volt olyan intézkedések birtokában, amivel ezt az évek óta akut problé mát sikerült volna ebben a fél évben lokalizálni. Mint ahogy azt a zárszámadási indoklás is megállapítja, olyan intézkedést nem tud megfogalmazni a kormányzat, ami végrehajtható lenne. Értelemszerűen ezért a gyógyszerkassza több mint 20 milliárd forinttal túllépi az előirányzatot. Erre persze nem lehet válasz az, hogy intézkedések nélkül zárjuk le a kasszát, de erről majd csütörtökön lesz módunk szólni. Nyilvánvaló, hogy a kiadási oldal még egy ponton jelentősen elmozdult az előzetesen tervezetthez képest, ez pedig a rokkantsági nyugdíjellátás, azon belül is a harmadik csoportba sorolt rokkantsági nyugdíjellátások kifizetése növekedett meg. (5.10) Mindezek a tényezők vezettek oda, hogy a kormányzat kvázipótköltségvetést terjesztett be a zárszámadás keretén belül. Azért nem tudott pótköltségvetést beterjeszteni, mert értelmes intézkedési elgondolása nem fogalmazódott meg az elmúlt fél év során. Ezt mindenképpen szükséges elmondani és szükséges láttatni azt, hogy mi van a hiánynövekedés mögött akkor, amikor a kormányzat egy felhatalmazást kér, azt kéri, fogadja el az Országgyűlés, hogy a társadalombiztosítás hiánya 55 milliárd forinttal több lesz. Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy az időnk előrehaladt, most a részletes vitában nem szeretnék kitérni más kérdésekre. Szeretném megköszönni a politikai államtitkár kisasszonynak a hozzáállását, azt, hogy a költségvetési bizottságban érdemi vita folyhatott a társadalombiztosítás ez évi folyamatairól. Csak azt szeretném kérni, ha máskor sor kerül ilyen előterjes ztésre, akkor meg kell előzni az így kialakult helyzetet, és tisztességes tájékoztatással kell benyújtani az előterjesztést a Ház elé, hogy minden képviselő birtokában lehessen azoknak az ismereteknek, amelyek nélkül felelős döntést nem lehet hozni az Orsz ággyűlésben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)