Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az ítélőtáblák és a fellebviteli főügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SOLT PÁL, a Legfelsőbb Bíróság elnöke:
2006 tartom, hogy semmi olyan intézkedést nem tettünk volna. Nem sorolom föl az intézkedéseinket, ké t kötetben szerepelnek a határozataink, ennek bizony vannak kézzelfogható eredményei, többek között a helyi bíróságok elég jelentős tárgyi megerősítésében is. Egy szót engedjenek meg a fővárosi ítélőtábla feltöltődéséről, mert az előterjesztés csak ezt tar talmazza, az expozé már ezt kiterjeszti. Az előterjesztésben az szerepel, hogy majdnem kizárólag alacsonyabb szintű bíróságok bíráiból töltődik föl. Hadd szabadjon azt mondanom, hogy nekem az az érzésem, ez valóban a mi belügyünk. Azt kérem önöktől, vegyék komolyan az alkotmányt. Az alkotmányban az van, hogy a bíróságok igazgatása Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatáskörébe tartozik, bírósági önkormányzati szervekkel együtt. Ez azt jelenti, hogy nem tartozik a kormány hatáskörébe. Én is felelősséget érzek a kormány működéséért, és mint jó polgár, lojálisan azt szeretném, hogy a kormány sikereket érjen el, de ez nem azt jelenti, hogy nekem felelősségem van a kormányért. Tehát én ú gy gondolom, azt, hogy a 2500 fős bírói karból 62 bíró január 1jén az ítélőtáblán kezdi el működését - a fővárosból csak 20, mert a főváros 650 bírójából húszan pályáztak az ítélőtáblára , ezt úgy lehessen fölvetni, hogy olyan súlyos elszívó hatás, amely még az alkotmányos aggályok kockáztatásával is szükségessé teszi a teljesen naprakészre fölállított ítélőtáblákat nem működtetni - mi nem véletlenül készültünk az ítélőtáblákra, hanem azért, mert a törvény így szólt. Január 1jén megkezdhették volna, én a zért szólalok föl, hogy még mindig azt higgyem, megkezdhetik a működésüket az ítélőtáblák. Mire önök a döntést meghozzák, talán már 30 nap sem lesz a kezdés időpontjáig, ezt azért elég végső időpontnak tekintem. Akkor lenne erre alkotmányos ok, ha valami r endkívül súlyos körülmény miatt nem lehetne megtenni, rá fogok térni. A Legfelsőbb Bíróság létszáma sokakat aggaszt. Megmondom, engem mi aggaszt: 1991 végén elnökkel együtt 97 bíró volt a Legfelsőbb Bíróságon, ekkor 7600 ügy érkezett. Most, október 31én 9 4 van, kismértékben, de hárommal kevesebb. Csak ebben az évben idáig 10 600 ügy érkezett. Befejeztünk 1997ben 10 400 ügyet a Legfelsőbb Bíróságon. A számítások azt mutatják, tisztelt képviselők, hogy a legfelsőbb bírósági bírókra, egy bíróra 4,4szer anny i ügy jut, mint a megyei bíróságok bíróira. És itt pont arról van szó, hogy a Legfelsőbb Bíróság fellebbezési hatásköre - amire utalt az államtitkár úr, hogy tulajdonképpen nem helyes struktúra - szűnt volna meg nagyrészt, igen nagy részt. Igaz, hogy az új , a mai törvények szerint valamennyi felülvizsgálati, fellebbviteli hatásköre is maradt volna, de töredéke a mainak. (20.20) Ezért én évek során mindig mondtam, tekintet nélkül arra, hogy melyik oldalon milyen képviselők ültek, hogy a Legfelsőbb Bíróság Ma gyarországon egyszerre két bíróság: egy igazi Legfelsőbb Bíróság és egy másodfokú bíróság együtt. Ennek lesz alkotmányos aggálya is, amelyet az Alkotmánybíróság már '91ben elmondott, amikor alkotmányellenessége miatt megsemmisítette a törvényességi óvást, hogy tudniillik a Legfelsőbb Bíróság a saját ügyeit vizsgálja felül. Ez ma teljesen így van, mert több ezer fellebbezési ügyünkkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa bírál felül. Ez nemcsak munkateher, hanem alkotmányo s kérdés is. Azt gondolom, Helmeczy képviselő úr talán annyiban nem volt pontos, amikor a Legfelsőbb Bíróságot idézte - a forrást nem tudom pontosan , mi soha nem azt mondtuk, hogy a Be.t nem kell 2000 januárjában hatályba léptetni. Mi azt mondtuk, hogy mielőtt meghozta az Országgyűlés a döntést, nagyon súlyos aggályainkat közöltük éppen Vastagh Pál akkori miniszter úrral, jeléül annak, hogy az akkori ellenzékkel voltunk - érdekes módon , mert a szakma nem tud eszerint disztingválni. Mi azt mondtuk nagyo n kategorikusan, hogy ne legyen ez és az, ami a Be.ben van ma, de azt nem mondtuk, hogy miután meghozta az Országgyűlés, akkor ne lépjen hatályba. Ez egy nagyon nagy különbség, mert én mindaddig fogok beszélni, és megkísérelni önöket meggyőzni, amíg a tör vényt meg nem hozzák, ezt követően végre fogom hajtani, mert a bíróság a
