Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az ítélőtáblák és a fellebviteli főügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HELMECZY LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
2000 lehet az, hogy gyorsulni fog az igazságszolgáltatás, esetleg ellenkező hatást is kiválthat, netán lassul az igazságszolg áltatás jelenleg sem túlságosan gyorsan működő gépezete. Miután - ahogy az expozéban is elhangzott - a fellebbezési lehetőségek száma nő, azt gondolom, hogy nem lehet elvitatni a kormánytól azt a jogot, hogy ezt a kérdést esetleg mélyebben megvizsgálja, és ehhez nem kell más, mint az országgyűlési határozati javaslat szerint határidőt kérjen. Szintén felvetődött az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatosan az, hogy itt bizony, alkotmányossági problémákkal is számolni kell. A bizottság többségi véle ménye szerint alkotmányossági aggályokat sem az országgyűlési határozat, sem pedig a törvényjavaslat nem vet fel. Tény, nem vitatható, hogy az alkotmányos szabályozás szerint ítélőtáblák pillanatnyilag, ma az alkotmányos rendszerben működnek, léteznek. Ezt azonban, tisztelt képviselőtársaim, senki nem vitatja! Ezt nem vitatja egyik előterjesztés sem. A dolog nem erről szól! A dolog arról szól, hogy 1999. január 1jével az ítélőtáblák be leszneke vezetve hazánkban vagy később. (Szalay Gábor: Vagy soha!) Hal lom a közbeszólást, hogy vagy soha. Ilyen nem szerepel a határozatban - csak reagálni szeretnék a közbeszólásra , ilyen egyik országgyűlési határozati javaslatban sem szerepel, az indoklásban sem szerepel és a törvényjavaslatban sem szerepel. Csupán arról van szó, hogy a kormány 1999. június 30ig időt kér arra, hogy ezt a számára fontos, jelentős kérdést alaposan megvizsgálhassa. Az a kérdés viszont már felvetődhet, hogy ha és amennyiben 1999. január 1jétől működni fognak a táblák, és ne adj' isten, mégs em hozza a kívánt hatást, azt gondolom, hogy a visszaállítása viszont már mindenki számára alkotmányos problémákat vetne fel. Azon már nemigen lehetne vitatkozni, hogy egy alkotmányban is rögzített bírói fórum működését, azért, mert netán nem úgy működik, ahogy a jogalkotó szerette volna, vissza kellene állítani. Az volt tehát a többségi álláspont, hogy a határozati javaslat és a törvényjavaslat nincs ellentétben semmilyen hatályos alkotmányos rendelkezéssel. Felvetődött a kérdés - és ezt leginkább dr. Solt Pál úr fogalmazta meg , hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a határozati javaslat nem tartalmazza azt az időt, amikor majd hatályba lépne a törvény az ítélőtáblákkal kapcsolatban. Valóban ténykérdés, hogy ezt nem tartalmazza, de a határozati jav aslat nem is erről szól, hanem arról szól, hogy '99. január 1jével ne kezdjék el működésüket az ítélőtáblák. Hat hónapos vizsgálódást követően a kormány az Országgyűlés elé terjeszt egy olyan koncepciót, javaslatot, amely - hangsúlyozni szeretném - az alk otmányos előírásoknak megfelelően a táblabíróságok működéséről fog szólni. Problémát jelentett még a bizottsági ülésen az, hogy hogyan hat az ítélőtáblák 1999. január 1jén történő bevezetése a helyi bíróságok, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság működésére. El hangzott az, hogy hozzávetőlegesen mindösszesen 2500 bíró működik Magyarországon, és mindösszesen 62 személyt érint az ítélőtáblák felállításával kapcsolatos rendelkezés, illetőleg az ítélőtáblák működésének megkezdése. A legnagyobb aggályt a kormánypárti képviselők részéről az adta - és ez nem vitatható, ténykérdés , hogy a táblákhoz nagy számban valójában nem a Legfelsőbb Bíróságról érkeznek a bírák - mindösszesen öt fő érkezik innen , hanem az alsófokú bíróságokról kerülnek fel nagy számban bírák, ami egy olyan elszívó hatást jelent, amire azt mondta Solt elnök úr, hogy nem elviselhetetlen. Úgy érzem, hogy a sorok között azért azt ő maga is elismerte, hogy mindenesetre nem pozitív hatás az, hogy kiválóan képzett bírák alsófokú bíróságról előre kerülnek a táblabíróságra, és nem biztos, hogy ez a hiány az alsófokú bíróságokon új bírósági titkárokból kinevezett bírákkal pótolható. Azt gondolom, hogy azokban a szakmai dolgokban is egyetértettek az ellenzéki és kormánypárti képviselők is, hogy tulajdonképpen szükséges a helyi bíróságok megerősítése, és szükséges a
