Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az ítélőtáblák és a fellebviteli főügyészségek felállításával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA
1998 Utalok arra is, az Alkotmány bíróság több határozatában kifejtette, hogy a jogszabályok alkalmazásához szükséges felkészülési időt biztosítani kell, és a felkészülési idő meghatározása a jogalkotó felelőssége. Az pedig, hogy a felkészülési idő elégségese, mindig csak az adott jogi sz abályozás konkrét körülményeinek vizsgálata alapján dönthető el. Mindezek alapján kétféle megközelítés lehetséges. Az egyik szerint a jogszabályt csak akkor alkotmányos hatályba léptetni, ha a hatályosulásához szükséges összes feltétel adva van, s ez az al kotmányra vonatkoztatva is igaz. E megközelítés alapján az ítélőtáblákra vonatkozó rendelkezést is csak akkor kellett volna alkotmányba iktatni, amikor az ítélőtáblák működésének feltételei már létrejöttek. A másik megközelítés azon alapszik, hogy az alkot mánynak sajátos és kiemelt szerepe van a jogrendszerben, amennyiben az alkotmány hatályosulásának kettős jellege van, és rendelkezéseinek egyszerre ténylegesen hatályosulónak, másrészt azonban előremutatónak, mintegy program jellegűnek kell lenniük. Ha az első megközelítést fogadjuk el, az a korábban már említett következménnyel jár, az igazságszolgáltatási törvénycsomag vitája során hangoztatott ellenzéki álláspontot támasztja alá, s így az akkori alkotmánymódosítás jogosultságát kérdőjelezi meg. Az ítélőt áblákat az alkotmányba emelő említett alkotmánymódosítás azonban már több mint egy éve hatályos, ezért csak a hatályos alkotmányos helyzetből lehet kiindulni, ennek pedig a második megközelítés felel meg inkább. Az alkotmány módosítására tehát a program je lleg előtérbe helyeződésével került sor, amely a törvényhozásnak, valamint a kormánynak és a bírói hatalmi ágnak feladatul szabta, hogy az igazságszolgáltatási reform részeként hozza létre a szükséges feltételeket az ítélőtáblák működéséhez. Ezért alkotmán yosan nem vitatható ez a megoldás, amely más törvények tekintetében is így érvényesül, s az alkotmányból eredő törvényhozási feladatokat az Országgyűlés folyamatosan, többékevésbé tervszerűen végzi. Ugyanennek a folyamatnak felel meg a többi hatalmi ág te kintetében az alkotmányból eredő követelmények saját feladatkörükben való teljesítése is. Mindezek után tehát nem az a kérdés, hogy vajon alkotmányose, ha az alkotmányban foglalt követelmény más jogszabályokban, illetőleg a valóságban nem azonnal érvényes ül. A kérdés sokkal inkább az, hogy az alkotmány végrehajtására köteles állami szervek az alkotmányos felelősségükből eredő feladataiknak a megfelelő színvonalon eleget teszneke. Az alkotmány ítélőtáblákra vonatkozó rendelkezéséből a kormányra az a kötele zettség hárul, hogy tegye meg a hatáskörébe tartozó mindazon lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az új bírósági szint bevezetése, az ítélőtáblák felállítása olyan módon és olyan feltételek mellett történjék, hogy az ne veszélyeztesse, ne zavarja meg a bírósági rendszer működőképességét, és az igazságszolgáltatás egészének zökkenőmentes működéséhez fűződő alkotmányos érdeket ne sértse. Tisztelt Ház! Érzékeltetni szeretném azt, hogy mit jelent a folyamatosság, illetve a zökkenőmentes működés. A terveze tt három ítélőtábla működésének megkezdése a jogkereső állampolgárok számára a költségek, a bíróság megközelítése, valamint az időráfordítás szempontjából is problematikus. Például egy szolnoki ügyfélnek a megyei bíróság határozata elleni jogorvoslata elbí rálásával kapcsolatban jelenleg Budapestre, a Legfelsőbb Bíróságra kell utaznia, 1999. január 1jétől a szegedi ítélőtáblára kellene mennie, majd 2003tól - ha a debreceni ítélőtábla is megkezdi a működését - Debrecenbe kellene utaznia. Mindez bizony nem k önnyíti meg az ügyfelek számára a jogérvényesítést! (Moraj az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) Mindezekre tekintettel a kormány határozott álláspontja, hogy a javaslat nem alkotmánysértő, nem is irányul ilyen célra, ellenkezőleg: a négyszintű bíráskodás beve zetésének megalapozott, s az igazságszolgáltatási rendszer egészének érdekeit figyelembe vevő feltételek kialakítását teszi lehetővé. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány kiemelt figyelmet szentel az igazságszolgáltatás korszerűsít ésének. Döntése tehát nem úgy értékelendő, hogy elutasítaná az
