Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÁLLAI ANDRÁS, a számvevőszéki bizottság előadója:
1988 Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés tervezetével kapcsolatosan még több észrevételt is megfogalmaztunk. Így például a területfejlesztés és vidékfejlesztés fogalmi és tartalmi zavarát a statisztikai és tervezési, valamint fejlesztési régiók kapcsolatrendszeréről és bizonytalansági tényezőiről, az iparűzési adó kérdéséről, az aprófalvas településszerkezeti térségek kiemeltebb fejlesztéséről és támogatásáról - és sorolhatnám. Ezekkel a ké rdésekkel kapcsolatosan a költségvetés általános és részletes vitája keretében kívánjuk majd részletes véleményünket kifejteni. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A számvevőszé ki bizottság állásfoglalásának ismertetésére megadom a szót Tállai András képviselő úrnak. Képviselő úr, öné a szó. TÁLLAI ANDRÁS , a számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság megtárgy alta a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot és az Állami Számvevőszék véleményét. A bizottsági ülésen érdemi vita nem alakult ki. A képviselők részéről konszolidált, de egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el. A Pénz ügyminisztérium az előterjesztő képviseletében ismertette, hogy a törvényjavaslat három fő részből tevődik össze: egy normatív szabályozási részből, az eljárási szabályokat tartalmazó részből, illetve a költségvetés megalapozását szolgáló törvénymódosításo kból. Az Állami Számvevőszék javaslatait részben elfogadhatónak, a törvényben realizálhatónak tekinti a minisztérium. Az Állami Számvevőszék képviselője egy elvi dilemmát hangsúlyozott, ami szerint rendkívül nagy szakmai kihívást jelent számukra ez a felad at, de ennek évről évre mind magasabb színvonalon sikerül megfelelniük. Fontos megállapítás, hogy ez a feladat még az egypártrendszerben került a számvevőszéki törvénybe, ami alapján jelenleg is dolgoznak. Szerencsés lenne, ha a jövőben ezzel a kérdéssel n em kellene foglalkozniuk a számvevőknek. Nagy a veszélye annak, hogy amikor véleményt mondanak a mindenkori kormány költségvetési javaslatáról, óhatatlanul is belesodródnak gazdaságpolitikai kérdésekbe, ami nem lehet a legfőbb ellenőrző szerv kompetenciája . A szabályozás újragondolását az uniós tagállamok gyakorlata is indokolja. Megfogalmazódott továbbá, hogy ellenőrzési szempontból is számos pozitív átalakulás történik a költségvetési javaslatban. Többek között az, hogy a kormány az Országgyűlés bölcsessé gére bízza a támogatások odaítélését. Fontos feladatként és nem kritikaként elhangzott, hogy az 1999. évi pénzügyi terv még nem nevezhető reformköltségvetésnek. A kormánypárti képviselők által elmondott véleményekből kitűnt, hogy a kormány folytatja progra mjának valóra váltását. A bevételi és kiadási oldal megalapozott, teljesíthető, ugyanakkor feszes, a kedvezőtlen gazdasági folyamatokra is felkészült. Jól érzékelhetők a prioritások, amelyeket a polgárok többsége elfogad és helyesnek tart. Ki mondhat nemet a családok támogatására, a közbiztonság, az oktatás feltételeinek javítására, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozására? Sajnos, vannak ilyenek! Nem lehet azt mondani, hogy ők az ellenzék, hiszen ez nem igaz. Van olyan ellenzéki párt, amelyik nem mo nd nemet ezekre a célokra. A nemmel szavazók azok, akik elvesztették hatalmukat, akik politikusként és nem családapaként, állampolgárként vagy vállalkozóként mondják a nemet. Ők kénytelenek nemet mondani. Mindezt teszik azért, hogy politikusok maradhassana k. Néhány, a költségvetés tervezését nehezítő körülményre szeretnék figyelmet fordítani, mindezt nem a teljesség igényével, számok nélkül. Az első: az idő rövidsége, hiszen mindössze négy hónap állt rendelkezésre a javaslat benyújtására.
