Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE, az idegenforgalmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1976 Először is: az 1999es költségvetés a családok költségvetése, a családok helyzetének erősítésével a belföldi turizmust is erősítjük. A családok anyagi helyzetét javító intézkedések olyan befektetések, amelyek a jövőben többszörösen megtérül nek. Másodszor: kiemelt cél a kis- és középvállalkozások támogatásának növelése, hiszen az idegenforgalom területén szinte kizárólag ilyen vállalkozások működnek, s bizonyíthatóan a kis- és középvállalkozások teremtik a legtöbb munkahelyet. Harmadszor: a m agyarországi idegenforgalomban az egyik legnagyobb probléma a közbiztonság riasztó helyzete. A polgári kormányzat kiemelten fogja kezelni a közbiztonság kérdését, a polgárok személyes biztonságát. A turizmus dinamikus fejlődését csak ott lehet elősegíteni, ahol közbiztonság van. Negyedszer: a vidékfejlesztés nagy hangsúlyt kap az 1999es költségvetésben, s ez fontos a falusi turizmus szempontjából is. A vidéki idegenforgalmi központok kialakításánál fontos szerepet tölt be az elérhetőség, ezért fontos az au tóutak, a gyorsforgalmi utak építése. Örömteli, hogy az elmúlt évekkel szemben az idegenforgalom szempontjából fontos költségvetési finanszírozási források az inflációt meghaladó mértékben emelkednek. 1999ben közel 20 százalékkal emelkedik a turisztikai c élelőirányzat kerete, ami így meghaladja a 6 milliárd forintot, és ugyanilyen mértékben, közel 20 százalékkal emelkedik a települési önkormányzatok számára az üdülőhelyi feladatokra jutó normatív állami hozzájárulás. Az előbb elmondottakra figyelemmel az O rszággyűlés idegenforgalmi bizottsága az 1999. évi költségvetési törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi véleményt Takács Imre képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, öné a szó. DR. TAKÁCS IMRE , az idegenforgalmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Bóka István képviselőtársam elmon dta azt, hogy az idegenforgalmi bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az 1999. évi költségvetési törvényjavaslatot, de hozzá kell tenni azt, hogy 12 igen és 8 nem arányban - azért ez nem mindegy! Abból a szempontból szeretném megközelíteni a bizo ttságban elhangzottakat, hogy miért mondtunk nemet erre az 1999. évi költségvetési törvényjavaslatra. Mielőtt erről szólnék, szeretném megjegyezni azt, hogy az általános vitában, illetve a bizottsági véleményekben is elhangzottak már olyan vélemények, amel yek komoly érveket tartalmaznak, és jó lenne, ha az előterjesztő ezeket az érveket a költségvetés végleges megfogalmazásánál figyelembe venné. Magyarul: jó lenne, ha a politika túlburjánzása a gazdasági racionalitást nem tenné tönkre. Ezek után szeretnék s zólni a bizottságban elhangzott gondolatokról. Lehet, hogy ezen költségvetés kapcsán világ- vagy Európacsúcs beállítása történik azzal, hogy az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat miatt 39 törvényt kell módosítani. Nem ismerem az európai költségvetése k történetét, de azt hiszem, ha összehasonlítanánk az európai költségvetések elfogadásával, akkor ez a 39 törvénymódosítás ha nem is világcsúcs, de Európacsúcs szintjén lenne. Ez pozitív dolog, de negatívum az, hogy ez a folyamat komoly mértékben veszélye zteti a jogbiztonságot. A költségvetési törvényjavaslat a gazdagok javára és a szegények kárára valósítja meg a jövedelemelosztást; különösen aggasztó a nyugdíjtörvény lehetséges módosításának tervezete. Az előző ciklusban megkezdett államháztartási reform ot továbbfolytatva vagy arra építve, megalapozottabb tervezési rendszerrel jobb költségvetést lehetett volna elkészíteni. A költségvetési törvényjavaslat kapcsán igen nagy gondot okoz a megtakarítási hajlandóság várható alakulása, hiszen az a megtakarítási szint - a háztartások nettó megtakarításra gondolok , amivel a háztartások jelenleg rendelkeznek, a jövőben már nem növelhető, sőt esetleg még csökken is. Ebből adódik, hogy a
