Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SÁNDOR LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1972 A biztonságra törekvést a szokásos tartalékképzés 19 milliárd forintja mellett a gazdasági növekedéstől függő 33 milliárd forint átmenetileg zárolt, de év közbe n felszabadítható összegének kijelölése is alátámasztja. Többségi véleményként kiemelésre került az Állami Számvevőszék jelentéséből egyrészt, hogy a fiatal magyar demokrácia történetében először fordul elő, hogy a költségvetés az államháztartás egészét fe löleli. A polgári kormány egyidejűleg nyújtja be a központi költségvetés mellett a társadalombiztosítási alapok költségvetési javaslatát - az államháztartás alrendszereiről ily módon teljesebb képet kap az érdeklődő közvélemény, az Országgyűlés ; másrészt megkezdődött a költségvetési tervezési, jóváhagyási, végrehajtási és elszámolási mechanizmusai korszerűsítésére irányuló módszertani munka. Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottsági szorosabban vett szempontjai alapján külön kiemelhető a kor mányzat gazdaságpolitikájából, hogy az 1999. évi 5 százalék körüli gazdasági növekedés mellett a foglalkoztatás kismértékű növekedésével számol, s így a termelékenység javulása döntően a teljesítmények emelkedéséből származhat. Várhatóan végre már elindul a reálkeresetek és a lakosság reáljövedelmének bővülése is, de mindez belül marad a várható termelékenység emelkedésének hatékonysági korlátain, így a fajlagos munkaköltség csökken és a versenyképesség javul, a fenntartható növekedés alapjai tovább erősödn ek. A gazdaságpolitika feltételrendszerében a polgári költségvetési politika kiemelt céljai közül hangsúlyozni érdemes a foglalkoztatás szempontjából is az élőmunkatehercsökkenést megalapozó intézkedéseket a közteher csökkentése, a munkahelyteremtés ösztö nzése érdekében. A munkáltatói járulékterhek jövőre 39 százalékról 33 százalékra csökkennek. Minden egyes százalékpontcsökkenés 25 milliárd forintos pótlólagos forrást teremt a gazdaságban. Az így nyert 175 milliárd forintot közvetlenül a vállalkozók hasz nálhatják, bővíthetik a beruházásaikat, ami a munkahelyek teremtését ösztönözni. Az állam nem az adófizetők pénzéből akar elsődlegesen munkahelyeket létesíteni, hanem rábízza ezt a gazdaság szereplőire, a vállalkozókra. Ebből a megfontolásból csökkentjük a járulékterheket jövőre. A pozitív polgári költségvetési politika összhatása elősegíti azt, hogy a vállalkozások létre tudjanak hozni stabil, jól működő munkahelyeket. A korábbi költségvetésektől eltérő logikáról, más felfogásról, egészen más megközelítésr ől beszélhetünk: nem szűkös források elosztásáról, hanem a jövőbe való befektetésről van szó. Az 1999. évi költségvetés végleges formába öntésénél nagy szerepet játszott a FideszMagyar Polgári Párt frakciója. A költségvetés a kormányprogrammá emelkedett s zabadság és jólét alapján áll. Ezt a bizottsági többség pozitívan értékelte az ellenzéki kisebbség véleményével szemben. Tehát a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság többségi álláspontja az, hogy támogatja a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A foglalkoztatási bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Sándor László képviselő úr, a bizottság elnöke ismerteti. Elnök úr, öné a szó. DR. SÁNDOR LÁSZLÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleménye az, amit 8 ellenszavazat, közel 40 százalék képviselt, hogy nem támogatja a költségvetési törvényjavaslat általános vitára bocsátását. A költségvetés megalapozottsága, biztonságos végrehajtása, az Országgyűlés ellenőrzési joga kapcsán már mai napon is nagy on sok kritikai vélemény elhangzott, maga az ÁSZjelentés is több
