Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR GYULA, a külügyi bizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1967 A nagykövetségek m egfelelő elhelyezésére, átköltöztetésére, épületek felújítására 750 millió forint többletelőirányzat áll a Külügyminisztérium rendelkezésére 1999ben. A szükséges berendezések cseréje, valamint távközlési, informatikai fejlesztésekre 200 millió forint töb blettámogatással számolhat a tárca. A kiadási és támogatási előirányzaton belül 451 millió forintot tesz ki a központi beruházási előirányzat. A bevételi és kiadási előirányzat jelentős, 5,4 milliárd forintos emelkedését eredmé nyezi a Phareprogramok előirányzatainak beépítése a külügyminisztériumi fejezet költségvetésébe. Bizottsági ülésen a Pharepénzek beépítéséről több szó esett akkor, amikor még a bizottsági ülésen ültünk, és azután néztünk utána annak, hogy az előirányzatb an szereplő programok közvetlenül adott projekteket finanszíroznak, és nem igényelnek kofinanszírozást; vagyis az Európai Unió bizottsága nem várja el automatikusan, hogy legyen magyar kofinanszírozás ezekben az esetekben. Jelentős szerkezeti és címrendi v áltozást jelent az előző évi költségvetéshez képest, hogy az Állami Számvevőszék fejezeti szintű átfogó ellenőrzése kapcsán tett megállapításának megfelelően az intézményi költségvetésektől elkülönítetten kerültek megtervezésre a fejezet működésétől, gazdá lkodási tevékenységétől független speciális feladatok. Elmondható tehát: ez a költségvetés megnyugtatóan biztosítja a magyar külügyi munka folyamatosságát, működésének javuló feltételeit. A külügyi bizottság 15 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett a költsé gvetési törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Molnár Gyula alelnök úrnak, aki a kisebbség véleményét terjeszti elő. MOLNÁR GYULA , a külügyi biz ottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A külügyi bizottság ülésén a hozzászólók mindegyike általános vitára alkalmatlannak találta a költségvetést, a szavazásnál azonban ezek a vélemények kisebbségbe kerültek, és most már pontosan érzékelem, hogy az általános vitának mi a lényege: hogy megtudjuk, a kormánytöbbség miért is támogatta a bizottságban az előterjesztést, holott ott a vitában nem vettek részt. A külügyi bizottságon belül is elmond hatjuk azt, a vitában hallhattuk: ahogy az egész költségvetésnél elmondható, hogy a bevételek megalapozatlannak tűnnek, ez a külügyi költségvetésnél is így van. Rendkívül bizonytalan vízumbevételnövekedéssel számol a Külügyminisztérium. Ez két szempontból is aggályos. Az egyik az, hogy csökken azon országok száma, amelyekkel a vízumkötelezettségünk fennáll, a másik oldalról pedig köztudottan a magyar vízumdíjak így is az átlagosnál jóval magasabbak, tehát hosszú távon nem fenntarthatók. A kiadásokkal kapcs olatban a többségi vélemény előadója hosszasan ecsetelte a számokat, én is szeretném ezt megkísérelni. 7,1 milliárddal nő a költségvetés a számok szerint, ami 38,3 százalék az ÁSZ véleménye alapján. Ott hosszas rákérdezés után sikerült azt kihoznunk, hogy ez valójában 7 százalékos növekedést jelent, hiszen ha a funkciónövekedésekhez rendelt pénzeket levonjuk ebből a növekedésből, akkor kiderül, hogy a valóságos növekedés mindösszesen 7 százalék, és a külügy területén például a bérek növekedése átlagosan 2,7 százalék lesz. Tehát ha megnézzük a külügyi tárcát erősen érintő forintleértékelést, az inflációt, ezt a növekedést, akkor azt gondolom, hogy ezzel a költségvetéssel nagyon dicsekedni nem lehet. Külön szeretném kiemelni a kormány nemzeti elkötelezettségév el meglepően ellentétes tételt, miszerint a határon túli magyarokhoz átkerülő alapítványok közül a Teleki Alapítvány vagy a Magyarok Világszövetségének költségvetési támogatása számunkra meglepő módon csökkent ebben a költségvetésben. Bár a Pharepénzekkel kapcsolatban a most elhangzott álláspontot hallottam, mégis kifejezném az aggodalmamat: általában elmondható a költségvetésről, hogy nem nagyon látszanak a magyar
