Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZEKERES IMRE, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1957 másodszor az államháztartási törvényt, azt, amelyik kereteke t szab a költségvetésnek, az állam pénzügyeinek. Ennyi erővel akár hatályon kívül is helyezhetnék, mondván: a kormány azt csinál, ami neki jólesik. Módosítást javasol a médiatörvényben is: szándékai szerint a kormánytöbbség dönthetne arról, hogy közpénzből a közszolgálati televízió és rádió milyen műsorait támogassák. (Közbeszólás a MIÉP padsoraiból: Helyes!) Az OrbánTorgyánkormány, pillanatnyi igényei és szándékai szerint, mindig azt a törvényt akarja megváltoztatni, amelyik éppen az útjában áll. Ha vala kit törvényellenesen kinevez a Postabank vezetésébe, akkor "nosza, módosítsuk a privatizációs törvényt is!" A kormány a költségvetéssel akarja áthágni az alkotmányt és a bírósági törvény előírásait, amikor megvonja - vagy szeretné megvonni - az ítélőtáblák költségeit. Egyetértek a Legfelsőbb Bíróság elnökével: ez a joggal való visszaélés, mint ahogy az a bíróságok, az ügyészségek és az országgyűlési biztosok költségvetésének korlátozása is. De a kormány bizonytalanságot visz be az érvényben lévő jogviszonyo kba is. Nem hirdeti ugyan, de gyakorolja a Napkirály álláspontját: "Az állam én vagyok." Nem tart be hatályos törvényeket és szerződéseket: a 4es metró, a Nemzeti Színház és a nyugdíjemelés elmaradása ennek világos példái. Külön, ellenőrizetlen kasszákat akar létrehozni a KVInél, az ÁPV Rt.nél a zárolt 40 milliárd forinttal, a szakmai és társadalmi ellenőrzés alól kivonni szándékozott állami alapokkal. Ezekről, úgymond, majd a kormány megfelelő időben, saját hatáskörében dönt. A jogbiztonság hiánya elbiz onytalanítja a gazdasági szereplőket is, s az elmúlt hónapokban ennek hatására érezhetően mérséklődött a tőkebeáramlás. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési tervezet szakmai megalapozatlanságára legfőbb érv a bizonytalanság a jövő évi költségvetés fi nanszírozásában. Szakértők, kutatóintézetek elemzései szerint alacsonyabbak lesznek a bevételek és magasabbak a kiadások, mint ami a tervezetben szerepel. Nem megalapozott a társasági adó, az áfa és a vámbevételek növekedésének üteme. A fogyasztási és a jö vedéki adó esetében 25 százalékot meghaladó növekedést irányoz elő, miközben a lakossági fogyasztásnál csak 23 százalékos növekedéssel számol. Az úgynevezett konszolidált elsődleges bevételek ebben az évben, 1998ban várhatóan 14,2 százalékkal nőnek. Enne k az alapja az idei 5 százalékos gazdasági növekedés, s az évi átlagos 15 százalékos infláció. Képtelenség, hogy jövőre, szintén 5 százalékos növekedés mellett, de 11 százalékos inflációnál ugyancsak 14 százaléknál többel nőjön a konszolidált elsődleges be vétel. Itt valami szakmailag nincs rendben, uraim! A szakértői prognózisok szerint a kiadások is nagyobbak lesznek a tervezettnél. Mi lesz, ha a bérek és a gyógyszertámogatás is jobban nőnek a tervezettnél? Hol van - az alkotmánybírósági határozatnak megfe lelően - az önkormányzatoknak járó közműrészvények költségvetési fedezete? Már most is csak papíron igaz, hogy a hiány 4 százalék alatt lesz. A Fidesz egyik választási ígérete az egyszeri és nagyarányú adócsökkentés volt - ennek semmi jele! Nemcsak 1999be n, hanem a költségvetési javaslat szerint az elkövetkezendő 3 évben sem. (16.10) Az OrbánTorgyánkormány tervezete szerint nem lesz nagyarányú adócsökkentés, sem egyszerre, sem többszörre, sem jövőre, sem azután. A jövőt, az Európai Unióba való belépést v eszélyezteti, bizonytalanná teszi az az elképzelés, hogy mind a költségvetés, mind az önkormányzatok felhalmozási kiadásainak reálértéke jelentősen csökken. Infrastrukturális beruházásokra ma már nemcsak kellene, hanem lehetne is fordítani, a beruházási tá mogatások mégis mindösszesen 5,6 százalékkal nőnek. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat erősíteni akarja a központi hatalmat és elbizonytalanítani az önkormányzatokat. A központi közigazgatás támogatása csaknem 25 százalékkal nő, míg az önkormányzatoké a 10 százalékot sem éri el. Az önkormányzatok összes bevétele, tehát a pénz, amellyel rendelkeznek, 23 százalékkal lenne alacsonyabb, mint amennyi 1998ban teljesült. Így például, bár növekszik az oktatási normatíva, de nincs fedezet a pedagógusok bérének emelésére.
