Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
1955 Nagyon jól látjuk, és azt hiszem, saját magunk is mindannyian érezhetjü k, hogy mily fontos szerepe van a biztonságnak akkor, amikor a gázkitörés, az árvízvédelem vagy a határainktól nem messze zajló háborús események kapcsán is igenis döntő módon gondolnak arra az emberek, hogy a saját biztonságuk, a saját életkörülményeik, a saját családjuk megfelelő módon, biztonságban, szabadságban tudjon élni. Az európai uniós csatlakozás részben biztonsági kérdés is, de alapvetően gazdasági kérdés. Alapvetően annak a kérdése, hogy Magyarország ahhoz a fejlett nyugati gazdasági integrációh oz tudjon csatlakozni, amelynek méltó tagja, egyenrangú partnere kell hogy legyen. Ehhez a kormány rendkívül komoly lépésekkel kíván hozzájárulni, és a jövő évi költségvetésben mintegy 6,4 milliárd forintos kiadás van előirányozva azért, hogy ez a csatlako zás tényleg érdemben tudjon megtörténni, és Magyarország felkészülten legyen az Európai Unió közösségének tagja. Nemcsak az euroatlanti csatlakozással, hanem új gondolkodással, új szemléletmóddal és új eszközök igénybevételével is kívánja a kormány a jövő t szolgálni. Mire gondolok itt? A pénzügyminiszter úr elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben számos olyan új kezdeményezés, új megoldás lép életbe, amely egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb, takarékosabb gazdálkodás irányába mutatja meg az utat. Először is ez az első költségvetés - mi, akik kicsit régebben, évről évre figyelemmel kísérjük a költségvetési vitát, tudjuk, hogy ez az első olyan költségvetés , ahol a társadalombiztosítási alapok költségvetési irányszámai együtt vannak beterjesztve a központi köl tségvetés irányszámaival, és ezáltal egy átláthatóbb és jobban tervezhető vita alakulhat ki itt, a parlamentben és a bizottságokban is. A második nagyon fontos új szemléleti elem az, hogy az elkülönített állami pénzalapok beintegrálódnak a központi költség vetésbe, ezáltal is jobban figyelemmel lehet kísérni a parlamenti képviselők szempontjából is azokat az elgondolásokat és azokat az előnyben részesített célokat, amelyeket mindannyian támogatunk. Átláthatóbb, összehangoltabb, takarékosabb gazdálkodás alakí tható ki ennek az eszköznek a segítségével. (16.00) A harmadik tényező, hogy bár mindannyian törekszünk a biztonsági tényezők minél erősebb érvényesítésére, látnunk kell, hogy körülöttünk a világban nagyon komoly gazdasági, pénzügyi válságjelenségek létezn ek, és éppen ezért a jövő évi felelős gazdálkodás okán szükség van arra, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb tartalék szerepeljen a központi költségvetésben. Szükséges az is, hogy az általános tartalék mellett egy céltartalékösszeg is rendelkezésre álljo n, amennyiben a nemzetközi gazdasági folyamatok hatására a magyarországi gazdasági növekedés nem tud oly mértékben kibontakozni, mint amilyen mértékben, azt gondolom, mindannyian szeretnénk egy körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedés elérése tekintetéb en. A negyedik, nagyon fontos újdonság - ami, azt gondolom, mindannyiunk számára átláthatóbb, jobban figyelemmel kísérhető rendszert eredményez - az, hogy a támogatások külön, elkülönítve is szerepelnek a jövő évi költségvetésekben. Ez szintén az első olya n eset, amikor az 1999. évre vonatkozóan ilyen igénnyel tudunk költségvetést tárgyalni. Látni kell azt, hogy vannak céljaink, elgondolásaink, de vannak örökölt nehézségek is, tehát ez a jövő évi költségvetés ilyen szempontból komoly problémákat, komoly fes zültségeket kell hogy kezeljen. Már utaltam a világgazdaságipénzpiaci válságra, de utalnom kell arra is, hogy ez a kormány sajnálatos módon rendkívül komoly kötelezettségeket örökölt az elődjétől. Ezek egy része természetes és indokolt is; mondjuk, nem eb be a körbe tartozik a mindannyiunk számára nagy érvágásként értelmezhető postabankos, 75 milliárdos tétel, ami, azt gondolom, kellő gondossággal, az előző kormány felelős gazdálkodásával elkerülhető lett volna. Ebből sokkal nagyobb béremeléseket, sokkal na gyobb nyugdíjemeléseket és sokkal nagyobb támogatásokat lehetett volna biztosítani leszakadtabb térségek vagy olyan régiók, olyan csoportok számára, amelyeknek ez rengeteg pozitív lehetőséget nyújtott volna.
