Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 16 (28. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bejelentés a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz; valamint a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő sza... - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
1953 bevételeinek alakulását is számos tényező befolyásolhatja hátrányosan, de elsősorban az, hogy a privatizálható vagyon nagysága leszűkül, a piaci környezet a szokottnál is bizonytalanabb. A kiadási előirányzatok kialakításában is több területen értékeltünk feszültségpontokat. Ezek közül kiemelem, hogy a tárcáknak továbbra sem sikerült az el látandó feladatok forrásszükségletét a korábbiaknál szélesebb körben, jól átgondolt feladatnormákra és mutatókra épülő számításokkal alátámasztani. Az alkumechanizmusok még mindig működnek, így megfelelő normatívák hiányában alig ítélhető meg, hogy hol oko znak azok alul- vagy felülfinanszírozást. Az évek óta szorgalmazott intézmény- és feladatfelülvizsgálat érdemi megvalósításában a fejezetek ebben az évben sem vállaltak kezdeményező szerepet. A szakmai feladatokat meghatározó jogszabályokban és az állami szabályozás egyéb eszközeiben bekövetkező változásokat ugyan felmérték, de az előirányzatok kialakításában azok érdemben nem hasznosultak. Az előirányzatok megalapozottabb kidolgozottságát több területen hátrányosan befolyásolta az is, hogy a tervezési mun kával egyidejűleg ment végbe az államigazgatás új struktúrájának kialakítása is. A szervezeti módosítások megvalósítása, a feladatok és a pénzügyi források megosztása hosszú egyeztetési folyamatot igényelt, és nem mindig járt a kívánt eredménnyel a számok szerint. Az állami kezességvállalás és érvényesítés előirányzatait nem minden részletükben találtuk számításokkal, alapanyagokkal megfelelően alátámasztottnak. Megalapozottságukat hátrányosan befolyásolhatják az azóta bekövetkezett nemzetközi hatások, álla mi kezességvállalási döntések is. A 2000. év dátumváltásával összefüggő informatikai feladatok megvalósításában a vonatkozó kormányhatározathoz képest lemaradást tapasztaltunk. A gondokat tovább növeli, hogy a jelentős nemzetgazdasági kihatású feladat végr ehajtásához a szükséges előirányzatok 1999ben sem állnak maradéktalanul rendelkezésre. A törvényjavaslat nem tartalmaz előirányzatot néhány folyamatban lévő kiemelt beruházás folytatására, és ezek leállításának vagy a megvalósítás lassításának indokaira s em tér ki az előterjesztés. A lefolytatott egyeztetések tanulsága szerint a törvényjavaslat előkészítői és a törvényjavaslatot beterjesztő kormány a javasolt költségvetés általam röviden említett és más feszültségpontjait is jól ismeri, és a végrehajtásra való felkészülésben azokkal számol. Jól érzékelhető ez abból is, hogy a kormány a kockázati tényezők mérséklése, az államháztartás működtetésének biztonsága érdekében a költségvetés tartalékainak növelésére tett javaslatot az Országgyűlésnek. Ezt a törekvé st - a korábbi években tett véleményünket is figyelembe véve - messzemenően támogatandónak tartjuk, azonban megjegyezzük, hogy az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlásával az lenne következetes összhangban, ha e tartalékok felszabadítása és felhaszn álásának engedélyezése is országgyűlési hatáskörben történne. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslatnak a helyi önkormányzatok 1999. évi pénzügyi kondícióit érintő javaslatai és a végrehajtást megalapozó törvénytervezetek vizsgálataink szer int alapvetően kétirányú kormányzati törekvéseket juttatnak kifejezésre. (15.50) Egyrészt a helyi és a területi önkormányzatok számára is határozottan közvetítik a szigorúbb, a fegyelmezettebb és takarékosabb gazdálkodás általánosan jelentkező követelmény eit, másrészt a területi kiegyenlítődést, illetve az önkormányzatok közötti esélyegyenlőség erősítését kívánják elősegíteni. A szigorúbb gazdálkodási követelményeket jelzi, hogy a törvényjavaslat az önkormányzatok rendelkezésére álló források inflációtól e lmaradó mértékű növekedésével számol. A központi költségvetésből juttatott források ugyan az infláció tervezett mértékének megfelelően növekednek, de az átengedett személyi jövedelemadó korábbinál nagyobb hányadát kell bevonni a normatív feladatok finanszí rozásába, és emellett növekszik a felhasználási kötöttséggel engedélyezett források összege is. A legkedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben lévő települések gondjain a költségvetési törvényjavaslat az önkormányzatok közötti jövedelemátcsoportosítással, a társu lásos
